Férgesség, paraziták

Férgesség, a lovak parazitái
Hívatlan vendégek

A lovakat számos külső és belső élősködő támadhatja meg. 
A következőkben a lovak belső élősködőiről, mindennapi szóhasználattal élve a bélférgességről lesz szó.
A lovak belső élősködői közé tartoznak a leggyakrabban előforduló különböző fonál- és orsóférgek és a sajnálatos módon hazánkban is már néhány éve megjelent galandférgesség.

Valamint ide sorolják még a - Magyarország csak bizonyos részein előforduló - rozsférgességet is. (A rozsférgesség tulajdonképpen nem is férgesség, hanem egy légyfajta lárvája, amely a ló gyomrában fejlődik ki.)
A hazánkban elvégzett legutolsó átfogó parazitológiai vizsgálat (1996) eredménye szerint a rendszeresen féreghajtott ménesekből származó minták 55%-a egy vagy több féregfajtával volt fertőzött. Valószínűsíthető, hogy ez a helyzet a magánállományokban ennél sokkal rosszabb. Ennek megfelelően tényként kell elfogadni, hogy minden lóállományt a belső élősködők tekintetében fertőzöttnek kell tekinteni!
Azt ma már a lótartók többsége elfogadja, hogy a lovakat féreghajtani kell. De annak meghatározása, hogy mikor, milyen készítményekkel, lehetőleg úgy, hogy a féreghajtás hatékony is legyen, valamint a lótulajdonos pénztárcáját se terhelje meg jobban a szükségesnél, az már egy bonyolult állatorvosi feladat. 

Miért kell a lovakat féreghajtani?
A lovak belső parazitái alapvetően a vékony- és a vastagbélben élősködnek. Kártételük részben abból adódik, hogy ha nagyszámban vannak jelen a bélben, akkor a ló kondíciója romlik, szőrzete fénytelenné válik, esetleg - főleg csikóknál - csököttség és vérfogyottság is kialakulhat. A férgek állandó jelenlétüknél fogva nyugtalanítják a gazdaszervezetet, és súlyos fertőzöttség esetén a csikóknál akár a bél üregét is elzárhatják, aminek a következménye kólika is lehet. A kólikát kiválthatja az is, hogy bizonyos féregtípusoknak a fejlődési alakjai a vérerek falait is megtámadják, ami a bélfal elhalásával járhat. (Ilyen, parazita által okozott kólikában hullott el Kincsem, a magyar csodakanca is!) 
Vannak olyan féregtípusok, amelyek a fejlődésük során a tüdőt is károsítják. Gyakran ennek az a következménye, hogy a csikóknál 2-3 hónapos kor között köhögés jelentkezik, amely általában minden kezelésnek ellenáll, majd szinte magától megszűnik. Ha a parazitás fertőzöttség súlyos volt, akkor ez a maradandó "csikókori tüdőkárosodás" a későbbiekben a tüdő teljesítőképességét csökkentheti. 
Ezek alapján - ha "csak" az állatvédelmi szempontokat vesszük is figyelembe - akkor is azt mondhatjuk, hogy a lovak "jólétének" része a féregellenes kezelés.

Mikor lesz a féreghajtás hatékony?
A féreghajtás, ugyanúgy, ahogy a vakcinázás is, csak a programszerűen és rendszeresen végrehajtva lesz hatékony. Ezért a féreghajtásra is programot kell kidolgozni, amit össze kell hangolni a vakcinázási programmal. A féreghajtás megtervezésénél pl. figyelembe kell venni a tartási módot (bokszos-, állásos-, ménesi tartás, legeltetés stb.) azt, hogy az állományban vannak-e vemhes kancák, van-e "lómozgás" stb.
Gyakran elő fordul, hogy a lótulajdonosok azt tapasztalják, hogy az ismételt féreghajtások sem hatékonyak, mert a kezelések után sem szűnnek meg a parazitás bántalmak. Ezért tudnunk kell, hogy a féreghajtás csak akkor lesz igazán hatékony, ha : 
o valamennyi egy állományban tartott lovat egyszerre kezelnek,
o legeltetés esetén a féreghajtással egy időben legelőrészt váltanak, és a "régi" legelőt elboronálják,
o a féreghajtással egy időben az istállót alaposan kitrágyázzák és fertőtlenítik,
o minden, az állományba beérkező új lovat azonnal (vagy, ha erre lehetőség van, a beérkezés előtti napon) féreghajtanak,
o hatékony készítménnyel, és a szükséges dózissal kezelnek,
o mindezt program szerint végzik.

Hogyan fertőződhetnek meg a lovak?
A lovak minden esetben szájon át veszik fel a petéket a fertőzött legelők talajáról, az istálló padozatáról, az alomról vagy közvetlenül a trágyából. Ezután a peték a fajra jellemző, bonyolult fejlődésen mennek át, aminek eredményeként kialakulnak a kifejlett férgek. A kifejlett férgek tovább szaporodnak és új petéket termelnek, és ezzel tovább fertőzik környezetüket. A férgek a fejlődésük során elhagyják a beleket és eljuthatnak a tüdőbe, májba, vérerekbe és károsítják azokat. Ennek a fejlődési ciklusnak a hossza a parazita fajra jellemző, és meghatározza a féregtelenítési stratégiát is. (Vagyis azt, hogy milyen gyakran kell kezelni, milyen készítménnyel, stb.) Ezért fontos lenne az állományokban a rendszeres bélsárvizsgálat, de ezt sajnos ritkán csináltatják meg a tulajdonosok. 
A trágyában, például a ló orsóférgének a petéje 6 hétig (számára ideális körülmények között 6 hónapig is túlélhet), így érthető, hogy miért fontos a legelők boronálása és a féreghajtással egy időben elvégzett alapos trágyázás.
A kiscsikók az anyaméhben nem fertőződnek ugyan meg, de a megszületés után a kanca tejétől és a későbbikekben a trágyával érintkezve azonnal megfertőződnek. Ezért igen fontos teendő egyrészt a kanca ellés előtti féreghajtása, majd a csikó korai féregellenes kezelése. 
A galandférgek kifejlődéséhez a legelőkön élő egyfajta rovarfaj szükséges. Ezért ez a bántalom szinte csak legelőre járó lovak esetén fordul elő. Ennek a bántalomnak a megelőzésében különösen fontos a legelő megfelelő kezelése. A legolcsóbb és leghatékonyabb eszköz a paraziták elleni küzdelemben a napfény, amely elpusztítja a féregpetéket és lárvákat. A trágya szétboronálása tehát azért fontos, mert így a napfény közvetlenül éri a petéket.

Milyen gyakran kell féreghajtani?
Mint korábban már említettem, a kezelések gyakoriságát és a hatóanyagok kiválasztását számos szempont befolyásolja. De általánosságban elmondható, hogy a kancákat a számított ellés előtt 1 hónappal kell kezelni. A csikókat - ha szükséges- 1 hónapos kortól lehet féreghajtani, majd a választásig 2 havonta. A választási és az éves csikókat 3 havonta, a felnőtt lovakat 3-4 havonta kezelni kell. Ha egy állományban galandférgesség jelentkezik, akkor a legeltetési szezon alatt min. 2 havonta kell a féreghajtásokat ismételni.

Milyen készítményeket alkalmazzunk?
Ennek eldöntése nyilván állatorvosi feladat. De azt mindenképpen figyelembe kell venni, hogy az alkalmazott készítményeket bizonyos idő eltelte után váltani kell, mert különben rezisztencia alakulhat ki. Az évenkénti féreghajtások közül legalább egy legyen olyan készítménnyel elvégezve, amelynek a hatóanyaga nemcsak a kifejlett férgek ellen hatékony, hanem a lárvák ellen is. Ez azért fontos, mert van olyan féregfajta, amelynek az ún. "alvó lárvái" akár évekig is a bélfalban maradnak, és újra és újra visszafertőzhetik a lovat.
A vemhes kancák féreghajtásánál legyünk körültekintőek, csak olyan készítményt alkalmazzunk, amelyet erre az időszakra a gyártó javasol. 
A galandférgesség esetén a készítmény kiválasztása különösen fontos, mert csak kevés hatóanyag hatékony ezekre a férgekre, és ebben az esetben azokat is több napig kell folyamatosan alkalmazni. Ma már kaphatók olyan készítmények, amelyek tartalmazzák a galandféreg és a fonálférgek elleni hatóanyagokat is.
Fontos, hogy a készítményre előírt adagolást tartsuk be, illetve ne spóroljunk vele! A féreghajtó készítményeknek ma már egy olyan generációja van forgalomban, amelyek még többszörös túladagolás esetén sem okoznak problémát. Ezért inkább egy kicsit többet adjunk a féreghajtóból, mint kevesebbet, abból nem lehet probléma, de ha kevesebbet adunk, akkor a készítmény hatékonysága csökken. 
Számos készítmény hatóanyagáról a gyártók azt mondják, hogy az hosszú hetekig megvédi a lovakat a parazitáktól. Ezek az adatok természetesen igazak, de a mindennapi élet keretei között inkább a jól megtervezett, következetesen alkalmazott parazitaellenes programban bízzunk! Csak irodalmi példaként említem, hogy a még istállózott tartás mellett is , a legmodernebb készítmények egyikét alkalmazva a kezelés után 2 hónappal az állomány 12 %-a, 2 hónap múlva az állomány 58%-a volt fertőzött.

Mi is az a féreg?

Köznyelvi értelemben véve puhatestű, mászni tudó, lábak nélküli gerinctelen állat, mely egy másik élő szervezetben vagy szervezeten él táplálékának megszerzése céljából.

Betegség-e a férgesség?

IGEN. A férgek egyéb betegséget előidéző élőlényekhez (pl. baktériumok) hasonlóan kórokozók. Egy adott gazdaszervezetbe bejutnak, - esetleg több szerven keresztül - egy célszervhez vándorolnak, majd ott a felvett vagy már előkészített tápanyagokat magukhoz veszik, szaporodnak, miközben károsítják az érintett szerveket. Ezáltal másodlagos elváltozásokat is előidézhetnek, elősegíthetik a baktériumok, vírusok elszaporodását.
„Dolguk végeztével” távoznak a szervezetből, utódjaik révén aztán elölről kezdődik az egész folyamat.

Miért hívjuk a lovak férgességét fertőzésnek?

Milyen károkat okoznak a jelentősebb férgek?

A kis strongylidák, melyeknek ötvennél több faja ismert kb. 1-2 cm hosszú, fehér vagy sötétvörös színű, felnőtt egyedei lárva alakban szájon át jutnak be a ló emésztőcsövébe. A lárvák a vastagbél falába ágyazódva hosszabb-rövidebb ideig betokozódva élnek, majd kedvező körülmények között – pl. tavaszi időjárás – kirajzanak, kifejlett féreggé alakulnak, és petét ürítenek. Nagy számban előforduló lárva esetén rajzáskor a bél nyálkahártyájából előbújva többszörösen sebzetté teszik a bélnyálkahártyát, ezzel csökkentik az aktív emésztő felszínt, és lehetővé teszik a baktériumok számára a mélyebb szövetekbe való behatolást.

A nagy strongylidák jól felismerhető, 1,5-5 cm méretű, szürkésvörös férgek. Szintén a ló száján keresztül jutnak el a vakbélbe és a vastagbélbe, és ott a bél falához tapadnak. Helyüket gyakran változtatva hámmal és vérrel táplálkoznak, melynek következtében többszörösen sérül a bél nyálkahártyája.

Az ún. Orsóférgek fehér, merev tartású, 20-40 cm hosszúságú élősködők. Habár lárváik a vékonybélből a májba és tüdőbe is elvándorolhatnak, mégis súlyosabb a kifejlett egyedek kártétele, mely a táplálékelvonásban, méreganyagok kibocsátásában és a belek falának mechanikai irritációjában nyilvánul meg.

Mikor gyanakodjunk féregfertőzésre?

A fent említett paraziták által okozott esetekről általában elmondható, hogy egyértelmű tüneteket rendszerint csak súlyos fertőzöttség esetén láthatunk. Ekkor jó étvágy ellenére fokozatos lesoványodás, pépes vagy híg bélsár, enyhe kólikás nyugtalanság, fénytelen szőrzet, sportlovaknál csökkent teljesítmény észlelhető. Enyhébb fertőzöttség esetén e tünetek nem, vagy kevésbé szembetűnő mértékben jelentkeznek. Az enyhe fertőzöttség azonban nem jelenti azt, hogy lovunk képes egymaga megküzdeni a „betolakodókkal”.

A féregfertőzések megállapítása

Mindig kérjük meg állatorvosunkat a fertőzés pontos diagnózisának felállítására, a szükséges vizsgálatok elvégzésére! A féregfertőzés diagnózisának alátámasztásához a bélsárvizsgálat az egyik leggyakorlatiasabb vizsgálati módszer. Ilyenkor a férgek testét, testrészeit vagy petéit keresik makro- és mikroszkóposan a szakemberek.
A vizsgálatokkal pontosan megállapítható a férgek fajtája, ezáltal lehetőség nyílik a leghatékonyabb szer kiválasztására.

Mik a teendők a féregfertőzés kialakulásának megelőzésére vagy kezelésére?

Megelőzni mindig olcsóbb és egyszerűbb, mint kezelni!

A férgesség megelőzésének általánosan elfogadott módszere a féregirtó pasztával való kezelés. Ne felejtsük el, hogy nem megfelelő terméket, hanem megfelelő hatóanyagot kell választanunk lovunk számára! A forgalomban lévő féregirtó szerek hatóanyagai más úton, más hatékonysággal fejtik ki hatásukat. Nem elegendő a kifejlett férgek elleni védekezés, a lárva, sőt a peték elpusztítása is szükséges. Gondoljunk csak a bél falában vagy azon túl előforduló lárvák elérésére és semlegesítésére is.
A benzimidazolok az egyik olyan hatóanyagcsoport, melyek az összes, eddig felsorolt férget, annak valamennyi fejlődési alakját képesek elpusztítani.
Az Intervet Hungária által forgalmazott Panacur Paszta KÉP hatóanyaga a fenbendazol, a benzimidazol család egyik legfiatalabb tagja. Terápiás dózisban adva a kis és nagy strongylidák, orsóférgek, hegyesfarkúak és egyéb féregfajok megfelelő ellenszere. 5 napon át tartó alkalmazása esetén a bélfalban betokozódott kis strongylida lárvákat is elpusztítja.

A hatékony féregtelenítés szempontjai:
- Adott időszakban:
- legelőre való kihajtás előtt, majd legelőről behajtás után,
- legelőváltást megelőzően,
- kancákat ellés előtt,
- új ló érkezésekor magát az új egyedet.
- Megfelelő hatóanyaggal:
- megelőző vizsgálatra alapozva a hatóanyag kiválasztását.
- Az előírt dózisban:
- kevesebb adag alkalmazásakor nemcsak a kezelés lesz hatástalan, de a férgek különböző alakjai ellenállóvá (rezisztenssé) válnak a hatóanyaggal szemben. 
- túladagolással árthatunk lovunk egészségének, illetve szennyezzük a legelőt a feleslegben kiürült pasztával.
- Állomány szintű kezelés:
- függetlenül az egy helyen tartott lovak számától – legyen az csak kettő vagy húsz – az egységes egészségügyi állapot mindig könnyebben kezelhető.

Önmagában a féregtelenítés nem elegendő. Egyéb, amire szintén ügyelni kell:
- trágyakezelés, azaz a fertőzési források csökkentése,
- legelővédelem a fertőzés terjedésének megelőzése végett,
- váltott hatóanyag használat a fertőzés megállítására,
- ellenőrző vizsgálatok a fertőzés jellegének felderítésére,

A férgesség csak egy, a lovainkat érintő betegségek között, de egyike a leggyakoribb ártalmaknak, ugyanakkor a legegyszerűbben kezelhető problémák közé tartozik!

Féregtelenítési javaslat:

I. Alapprogram évente kétszer (ősszel és tavasszal)
II. Vemhes állatok féregtelenítése: alap + vemhesség előtt 1-2 hónappal
III. Csikó féregtelenítése:2-3 hetes csikók Strongyloides westeri okozta fertőzöttségének gyógykezelésére 50mg fenbendazol/ttkg dózis adagolása szükséges. Ebben az esetben egy adagoló tartalma egy 90 ttkg-os csikó kezelésére elegendő.
IV. Új ló (állományba érkező új ló) féregtelenítése:
Minden a saját állományba érkező új lovat, mely az alapprogram szerinti kezelésben nem részesült, lehetőség szerint célszerű azonnali kezelésben részesíteni és néhány napig elkülönítve tartani.

Az összeállítást készítette:
Intervet Hungária Kft. 
1095 Budapest, Boráros tér 7/II

Tel: (361)456 3090 fax:(361)456 3099   www.intervet.hu info.hungary@intervet.hu

Irodalom jegyzék:

1. Farkas R. - Hell É. - Pálfi T.: Féregellenes készítmények kis strongylidák elleni hatékonysága egy hazai ménesben. In: Magyar Állatorvosok Lapja, 2006. 128/5. p. 291-297.
2. Kassai Tibor: Levél a szerkesztőséghez: Több figyelmet érdemel a lovak vastagbélférgessége! In: Magyar Állatorvosok Lapja, 2007. 192/2. p. 76.
3. Kassai Tibor: Helmintológia: Az állatok és az ember féregélősködők okozta bántalmai. Medicina. Budapest, 2002.
4. Pongrácz László (Szerk.): Lóerő. A ló teljesítményét befolyásoló tényezők. Equinter Kiadó. Budapest, 2005.

1. Orsóférgesség – vékonybélben

Főleg csikókban és fiatalabb lovaknál gyakori (2 éves korig)

 

2. Ló vastagbélférgessége – nagy strongylidák

Lárváik a mesenteriális artériákban fordulnak elő.
Előfordulási gyakoriságuk csökkent a féreghajtók elterjedésével, de fiatalabb lovak érzékenyek rá.

 

3. Galandférgek

Többnyire a vékonybél-vakbél határán fordulnak elő.
Köztigazdáik páncélosatkák, ezért nagyon gyakori a legelőre járó lovaknál.

 

4. Ló vastagbélférgessége –kis strongylidák

A vastagbél nyálkahártyájában fordul elő.
A leggyakoribb és a legtöbb problémát okozó bélféreg.

 

5. Gyomorbagócslárva-fertőzöttség

Gyomor vagy lóbagócslegyek által okozott kártétel, mely főleg nyári hónapokban ill. tél elején gyakori.

 

6. Egyéb paraziták:

- Ló hegyesfarkú férgessége
Előfordulás: vastagbél és végbél tájékán

- Ló tüdőférgessége
Előfordulás: hörgőkben és hörgőcskékben, főleg szamarakban ill. szamárral érintkező lovak esetében

- Törpe fonálférgesség
Előfordulás: fiatal csikóknál, vékonybélben élnek

- Gyomorban előforduló egyéb férgek
Előfordulás: a gyomor nyálkahártyájában élősködnek

Féreghajtás

Bár orvosi téma, de itt szeretnék említést tenni a féreghajtásról, melynek megfelelő alkalmazásával megszabadíthatjuk lovunkat eme parazitáktól. Fontos, hogy az állományon egyszerre hajtsuk végre a féreghajtást, különben az alomban megmaradó féregpeték visszafertőzik az állományt. Évente legalább kétszer, tavasszal és ősszel meg kell ismételni e műveletet. Aki teheti, az háromhavonta végezze el. Több fajta féreghajtó gyógyszer létezik paszta, pellet, granulátum, folyadék formájában. Egyik hatása sem teljes körű ezért legalább két félét kell használni egy év alatt. Van, amelyik a csak kifejlett élősködőre hat van, amelyik a petére is. Ráadásul a különböző fejlődési folyamatok sokszor egy időben jelentkeznek az állománynál ezért elengedhetetlen egy komplett féregtelenítési program kialakítása. A legelterjedtebb, legnagyobb hatásfokú és talán a legdrágább féreghajtó az EQUALAN paszta. Évente egyszer ajánlott ezt alkalmazni. Nagyon hatásos e VERMITAN, PANACUR, THELMIN paszta, granulátum. Sokan a legolcsóbb MEBENVETet választják. Hatékonysága arányos az árával, de ha nincs más, akkor ez is jó. Fontos, hogy vemhesség és szoptatás alatt nem mindegyik használható. 8-9 napos csikót és az anyját PANACURRAL már lehet és kell is kezelni. Adagolása a csomagoláson testsúly kilogrammban van megadva. Általában egy paszta 600 kg-ra elég. 

Kötelező és ajánlott védőoltások, vérvizsgálatok 

Minden lótulajdonos köteles évente egyszer lovát levizsgáltatni fertőző kevésvérűségre, takonykórra. Nem sport lovak esetében általában csak kétévente teszik meg. A körzeti állatorvos feladata a vért levenni és bevizsgáltatni. Ezek a betegségek bejelentésre kötelezettek és megjelenésük esetén az egész állomány kiirtását vonják maga után, sőt még a környéken tartózkodó állatok is valószínűleg belekerülnek ebbe. Azért van erre szükség, mert e betegségek nem gyógyíthatók, viszont rendkívül gyorsan terjednek. Ezért kell nagyon odafigyelni arra, hogy egy újonnan vásárolt lónak az ezekre vonatkozó orvosi igazolásai meglegyenek, mindezzel együtt nem árt pár hétig elkülöníteni az állatot. 
A védőoltások közül a lóinfluenza elleni oltást írják elő. Több változata létezik, EQUIGRIP, GRIPPIFA stb. 
Ajánlatos a mostanában nagyon terjedő herpeszvírus ellen is beoltatni lovainkat, mert ez fertőzés, vetélést okoz.