2013.10.02 16:39

MAGYAR LÓTENYÉSZTŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

 

 

ALAPSZABÁLY

 

 

 

A 2010. január 29-én tartott Közgyűlés határozatával elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg.

 

 

 

 

 

 

 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

 

1. 1. A Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége, rövidített nevén MLOSZ (a továbbiakban: Szövetség) a Magyarországon a ló és lófélék fajtafenntartására létrejött tenyésztőszervezeteknek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által is országos tenyésztésszervezési, lónyilvántartási és adatszolgáltatási feladatokkal megbízott szakmai és érdekképviseleti szövetsége, amely a hatályos magyar jogszabályok, különösen az 1959. évi IV. tv. Magyar Köztársaság polgári törvénykönyve, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. (Etv.), valamint az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV tv. (Átv.) rendelkezései alapján működik.

 

1. 2. A Szövetség politikai tevékenységet nem folytat, szervezete és működése pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

1. 3. A Szövetség önálló jogi személy.

 

2. §

1. A Szövetség elnevezése: Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége.

 

2. A Szövetség rövidített elnevezése: MLOSZ

 

3. A Szövetség székhelye: 1134 Budapest, Lőportár u. 16.

 

4. A Szövetség alapításának éve: 1989.

 

5. A Szövetség bélyegzője: körbélyegző a Szövetség nevével és Sárkányölő Szent György alakját ábrázoló emblémájával.

 

1. 1. A Szövetség törvényességi felügyeletét a Fővárosi Főügyészség látja el.

A Szövetség célja és feladatai

3. §

 

1. A Szövetség célja, hogy a lovas ágazatban működő lótenyésztők, országos hatáskörrel működő lótenyésztő szervezetek tevékenységét összehangolja, segítse egységes szakmai elvek szerinti működésüket, növelje az ágazat társadalmi elismertségét.

 

2. A Szövetség általános ágazati, lótenyésztési, illetve ezekkel összefüggő szakmai és gazdasági feladatokat lát el.

 

3. A Szövetség feladatainak megvalósítása során együttműködik az érintett állami és társadalmi szervezetekkel, gazdálkodó szervekkel, oktatást és kutatást végző intézményekkel.

 

4. §

1. A Szövetség általános, ágazati alapfeladatai:

1. az ágazat valamennyi szereplőjének integrálása, tevékenységük összehangolása;

2. a lótenyésztés ágazati kérdéseinek kezelése, programok kidolgozása és megvalósítása;

3. a lótenyésztéssel kapcsolatos génmegőrzési feladatok kezelése, programok kidolgozása, megvalósítása;

4. ágazati érdekképviseleti tevékenység;

5. a lótenyésztés társadalmi bázisának kiszélesítése, nemzetközi kapcsolatok kiépítése;

6. a lótenyésztés, az országos hatáskörű lótenyésztő tagszervezetek népszerűsítése;

7. az ágazati célok megvalósítását szolgáló társaságok alapítása, gazdasági társaságok, intézmények létrehozásának támogatása, a szükséges felszerelések és eszközök beszerzési lehetőségének elősegítése;

8. országos hatáskörű lótenyésztési szolgáltató szervezet működtetése;

9. szakmai szolgáltató rendszer fejlesztése, adatbázis közzététele;

10. a szakmai képzés és továbbképzés fejlesztése;

11. a lótenyésztéshez kapcsolódó tudományos kutató- és oktatómunka szakmai támogatása, szervezése;

12. ágazati marketingtevékenység szervezése, végzése;

13. pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, pályázati tevékenység összefogása, összehangolása, közös pályázatok készítése;

14. szakirodalom és szaksajtó támogatása, terjesztése;

15. a lótenyésztéssel kapcsolatos, állatjóléti feladatok megvalósulásának támogatása, ismeretterjesztés;

16. kapcsolattartás és együttműködés a lóágazat egyéb szakmai szervezeteivel, különösen a lovassport, lóversenyzés, lovasturizmus és hagyományőrzés terén, aktív részvétel a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) munkájában;

17. országos lótenyésztési információs rendszer működtetése (LÓINFORM);

18. a fedezőmének országos ivadékteljesítmény-vizsgálati rendszerének működtetése, az ezzel kapcsolatos adatgyűjtés, feldolgozás, adatközlés.

 

2. A Szövetség konkrét lótenyésztési szakmai feladatai:

 

A tenyésztési hatósággal együttműködve:

1. a lófélék tenyésztési, azonosítási és nyilvántartási rendszere feladat-végrehajtási és informatikai rendszerének üzemeltetése (továbbiakban: LÓINFORM);

2. az Országos Lótenyésztési Információs Rendszer (továbbiakban: OLIR) működtetése és fejlesztése;

3. a tenyésztési hatóság megbízása alapján egyesületi tagsággal nem rendelkező lovak tenyésztési adatainak gyűjtése, nyilvántartása, tenyésztési okmányainak kiadása;

4. adatszolgáltatás az államilag hitelesített ENAR adatbázis felé.

 

A tenyésztőszervezetek megbízása alapján végzett feladatai:

5. a lófélék származási és azonosítási adatainak felvétele, nyilvántartása, valamint a tenyésztőszervezetek által átadott törzskönyvezési adatok tárolása;

6. a törzskönyvezett lófélék tenyésztési okmányának kiadása;

7. az állami- és magánmén-, illetve szaporítóanyag-használat tenyésztési adminisztrációja, szervezése;

8. a tenyésztőszervezetek közös feladatainak elvégzése;

9. teljesítményvizsgálati-, tenyészértékbecslési adatok gyűjtése, feldolgozása;

10. a fedezőmén-állomány ivadékvizsgálati rendszerében az egyesületi és egyesületen kívüli kancaállomány körében országos hatáskörrel végzett adatgyűjtés, feldolgozás, adatközlés.

 

A LÓINFORM rendszer működtetésével kapcsolatban:

11. lótenyésztési, azonosítási és nyilvántartási informatikai központ működtetése;

12. országos hatáskörű lótenyésztési szolgáltató szervezet működtetése (Tenyésztési Iroda);

13. országos hatáskörrel tenyésztési és termelési adatok gyűjtése, feldolgozása, rögzítése;

14. a tenyésztési, azonosítási és nyilvántartási rendszerbizonylatok biztosítása, a Szövetség nevében eljárók űrlapokkal történő ellátása;

15. országos fedeztetésiállomás-hálózat működtetése, országos kancafedeztetési nyilvántartás vezetése;

16. adatkezelés, -szolgáltatás;

17. külföldről származó lovak honosítása, regisztrációja;

18. a rendszer működése kapcsán szükségessé váló, és hatáskörébe tartozó ellenőrzések elvégzése.

 

Egyéb feladatok:

19. lótenyésztő szervezetek és egyesületek tevékenységének összehangolása;

20. a tenyésztői célkitűzések megvalósulásának előmozdítása;

21. a korszerű tenyésztési, tenyészértékbecslési eljárások meghonosításának előmozdítása;

22. tenyésztési, lótartási, takarmányozási, értékesítési információk szolgáltatása és szaktanácsadás;

23. bemutatók, kiállítások, tenyészszemlék szervezése.

 

5. §

 

1. A Szövetség gazdasági feladatai:

1. A Szövetség nonprofit társadalmi szervezet. Gazdasági tevékenységet céljai megvalósítása, illetve munkaszervezete működtetése érdekében végez. A képződött nyereségét tevékenységének szélesítésére, az általa nyújtott szolgáltatások minőségének javítására fordítja.

2. A Szövetség működési céljainak, illetve feladatainak teljes körű megvalósítása érdekében gazdasági társaságot/társaságokat hozhat létre.

A Szövetség tagsága

6. §

 

1. A Szövetségnek rendes, társult, pártoló és tiszteletbeli tagjai lehetnek. A rendes, társult, illetve pártoló tag felvétele az érintett kérelmére történik.

 

 

2. A Szövetség rendes tagja lehet minden, az illetékes hatóság által országos hatáskörrel elismert lóféléket tenyésztő egyesület (szervezet), amely a Szövetség alapszabályának rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, továbbá kötelezettséget vállal a Szövetség céljainak megvalósításában való közreműködésre, valamint a tagdíj megfizetésére.

 

3. A Szövetség társult tagja lehet minden olyan szakmai szervezet, mely a Szövetség ágazati feladatainak végrehajtásában közreműködik, kötelezettséget vállal a Szövetség céljainak megvalósításában való közreműködésre, valamint a tagdíj megfizetésére.

 

4. A Szövetség pártoló tagja lehet minden olyan jogi személy és szervezet, valamint minden magyar állampolgárságú, nagykorú személy, aki a Szövetség alapszabályával egyetért, a Szövetség ágazati feladatainak végrehajtásában közreműködik, vállalja a Szövetség erkölcsi és anyagi támogatását, s a Szövetséggel ez irányú szerződéses kapcsolatban áll, valamint a minimális pártolói tagdíjat megfizeti.

 

5. A Szövetség tiszteletbeli tagja lehet olyan köztiszteletben álló, a Szövetség érdekében kiemelkedő tevékenységet végző személy, akit a jelölt egyetértése mellett a Közgyűlés tiszteletbeli taggá megválaszt.

 

6. A Szövetség tagjai egyidejűleg más társadalmi szervezetnek, illetve szövetségének is tagjai lehetnek.

 

7. A Szövetségbe való be- és kilépés önkéntes.

 

8. A rendes tagsági viszony a tag írásbeli felvételi kérelemén illetve a Tenyésztői Tanács javaslatán alapuló egyszerű többséggel elfogadott Közgyűlési határozattal jön létre.

 

9. A társult tagsági viszony a tag írásbeli felvételi kérelemén illetve a Tenyésztői Tanács javaslatán alapuló egyszerű többséggel elfogadott Közgyűlési határozattal jön létre.

 

10. A pártoló tagsági viszony a Tenyésztői Tanács javaslatán alapuló egyszerű többséggel meghozott közgyűlési határozattal jön létre az együttműködési szerződés megkötésével.

 

11. Tiszteletbeli tagsági viszony a Tenyésztői Tanács javaslatára, a Közgyűlés egyszerű többséggel meghozott, a tagfelvételt jóváhagyó határozata alapján jön létre.

 

12. A szövetségi rendes, társult és pártoló tagság megszűnik:

1. törléssel,

2. kizárással,

3. a tag jogutód nélküli megszűnésével,

4. a tag elhalálozásával.

 

13. A tiszteletbeli tagság megszűnik:

1. törléssel,

2. a Közgyűlés kétharmados határozata alapján, ha a tiszteletbeli tag a Szövetség céljaival összeegyeztethetetlen tevékenységet folytat.

 

14. A szövetségi rendes, társult és pártoló tagsági viszony törlésére az alábbi esetekben kerülhet sor:

1. a tag tagi viszony megszüntetésére vonatkozó írásos nyilatkozata alapján;

2. a Közgyűlés kétharmados határozata alapján, ha a rendes-, pártoló-, vagy társult tag előző évi díjfizetési, illetve egyéb kötelezettségének a tárgyévi Közgyűlés időpontjáig felszólítás ellenére sem tesz eleget;

3. ha az illetékes hatóság visszavonja a tenyésztőegyesület elismerését, és az jogerőre emelkedik.

 

15. A szövetségi rendes, társult és pártoló tag kizárására az alábbi esetekben kerülhet sor:

1. ha a Szövetség alapszabályát és/vagy más szabályzatát, illetve határozatát súlyosan vagy ismételten megsérti, és e magatartását az elnök írásbeli felszólítása ellenére is folytatja;

2. ha a tag a Szövetséggel vagy annak szerveivel az együttműködési kötelezettségét megszegi, illetve más módon összeférhetetlen magatartást tanúsít.

 

A tag kizárásáról az elnök javaslata alapján a Közgyűlés kétharmados szótöbbséggel dönt.

 

16. A tagsági viszony felfüggesztése:

A tagsági viszony automatikusan felfüggesztésre kerül az illetékes hatóság tenyésztőszervezeti elismerést visszavonó határozatát követő esetleges jogorvoslati eljárás lezárásáig.

 

17. A kizárás, illetve a törlés nem menti fel a tagot hátralékos tagdíjának és/vagy más a Szövetséggel szemben fennálló tartozásának megfizetése, illetőleg egyéb kötelezettségének teljesítése alól.

A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

7. §

 

1. A rendes tagok jogai:

1. a Szövetség Közgyűlésén küldötteivel képviseltetheti magát;

2. a Szövetség Közgyűlésén küldöttei szavazati joggal rendelkeznek minden témát illetően;

3. a Szövetség Tenyésztői Tanácsában két tisztségviselővel képviseltetheti magát;

4. a Szövetség Tenyésztői Tanácsában egy szavazati joggal rendelkezik;

5. javaslatot tehet az alapszabály módosítására;

6. igénybe veheti a Szövetség által nyújtott szolgáltatásokat;

7. véleményt nyilváníthat, javaslatot és indítványt tehet a Szövetség működésével kapcsolatos bármely kérdésben, felvetéseire érdemi választ kell kapnia.

 

2. A társult tagok jogai:

1. a Szövetség Közgyűlésén tanácskozási joggal képviseltetheti magát;

2. véleményt nyilváníthat, javaslatot és indítványt tehet a Szövetség működésével kapcsolatos bármely kérdésben, felvetéseire érdemi választ kell kapnia;

3. a Szövetség által létrehozott állandó vagy eseti bizottságban szerepet kaphat.

 

3. A pártoló és tiszteletbeli tagok jogai:

1. a Szövetség Közgyűlésén természetes személy esetén tanácskozási joggal önmaga, jogi személy esetén egy küldött útján képviseltetheti magát;

2. véleményt nyilváníthat, javaslatot és indítványt tehet a Szövetség működésével kapcsolatos bármely kérdésben, felvetéseire érdemi választ kell kapnia.

 

4. A rendes- , társult- és pártoló tagok kötelezettségei:

1. a szövetségi alapszabály és a szövetségi szabályzatok betartása, tagjaikkal történő betartatása;

2. a szövetségi célok elérésének, a Szövetség tevékenységének elősegítése, azok erkölcsi és szakmai támogatása;

3. a Közgyűlés által megállapított éves tagdíjak határidőre történő megfizetése /legkésőbb a következő évi rendes közgyűlés időpontjáig/.

 

5. A tiszteletbeli tagok kötelezettségei:

1. a Szövetség erkölcsi támogatása,

2. a Szövetség tevékenységének elősegítése.

A SZÖVETSÉG SZERVEZETE

8. §

 

A SZÖVETSÉG SZERVEI

 

1. A Szövetség szervei:

1. Küldöttközgyűlés,

2. Tenyésztői Tanács,

3. Ellenőrző Bizottság,

4. Szakbizottságok.

 

 

KÜLDÖTTKÖZGYűLÉS

 

9. §

 

1. A Szövetség legfőbb szerve a Küldöttközgyűlés (továbbiakban: Közgyűlés). A rendes tagok érdekeiket a Közgyűlésen közvetett módon, küldötteken keresztül érvényesítik. Minden tag öt küldöttet állít, mely küldöttek mindegyike egy-egy szavazati joggal rendelkezik. A szavazati jog át nem ruházható.

 

2. A delegáló tag köteles küldötteinek névsorát legkésőbb a Közgyűlést megelőző egy nappal a Szövetség elnökének címzett elektronikuslevélben megküldeni.

 

3. A Közgyűlésre tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. a Szövetség Ellenőrző Bizottságának tagjait;

2. a Szövetség állandó, illetve eseti bizottságainak 1-1 képviselőjét;

3. a Szövetség társult tagjait;

4. pártoló és tiszteletbeli tagjait;

5. a tenyésztési szakhatóság képviselőjét;

6. a Szövetség alkalmazottait.

 

A KÖZGYűLÉS HATÁSKÖRE

 

10. §

 

1. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. a Szövetség fő céljainak és tevékenysége fő irányainak meghatározása;

2. az alapszabály elfogadása és módosítása;

3. a jogszerű és hatékony működés érdekében megalkotott szabályzatok – különösen a Szövetség munkaszervezetének működését szabályzó Szervezeti és Működési Szabályzat – elfogadása és módosítása;

4. az elnöknek, az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak négyévi időtartamra történő megválasztása vagy visszahívása, munkájukról történő beszámoltatása;

5. nemzetközi szervezetbe való be-, illetve kilépés elhatározása;

6. döntés a tagok felvételéről és kizárásáról a Tenyésztői Tanács javaslata alapján;

7. a szövetségi tagdíj (rendes- és társult tagok), valamint a minimális pártolói tagdíj összegének meghatározása;

8. az Elnök éves szakmai beszámolójának, a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. szerinti beszámolónak, a Szövetség következő évi szakmai és pénzügyi tervének, valamint az Ellenőrző Bizottság beszámolójának elfogadása;

9. a Szövetség más szervezettel való egyesülésének, szétválásának, illetve megszűnésének kimondása, és ezzel kapcsolatban döntés a Szövetség vagyonáról;

10. jogi személyiségű szervezeti egység, gazdasági társaság létrehozása;

11. döntés a tenyésztési díjak alapításának elveiről;

12. mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

 

2. Az alapszabály módosítására a rendes tagok és a Tenyésztői Tanács tehetnek javaslatot. Az alapszabály módosítására irányuló javaslatot a Közgyűlés időpontja előtt legalább 20 nappal írásban kell benyújtani az Elnöknek, aki köteles azt a tagoknak a Közgyűlés előtt legalább 15 naptári nappal megküldeni, és a Közgyűlés elé terjeszteni.

 

KÖZGYűLÉS ÖSSZEHÍVÁSA ÉS HATÁROZATKÉPESSÉGE

 

11. §

 

1. A Közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén a Tenyésztői Tanács döntése alapján a Tenyésztési Iroda ügyvezetője hívja össze. A meghívót a napirend, valamint a Közgyűlés helyének és időpontjának megadásával, tértivevényes vagy elektronikus levél útján, az írásos anyagok egyidejűleg történő csatolásával, a Közgyűlés időpontja előtt legalább tizenöt naptári nappal kell kiküldeni. A rendes tagokat képviselő küldöttek kiértesítéséről és tájékoztatásáról a rendes tag köteles gondoskodni.

 

2. A meghívónak tartalmaznia kell a határozatképtelenség miatt esetlegesen szükségessé váló megismételt Közgyűlés összehívására vonatkozó rendelkezést.

 

3. Közgyűlés évente legalább egyszer tartandó, olyan időpontban, hogy azon az éves beszámolók elfogadásáról a vonatkozó jogszabályokban megállapított időpontokig dönteni lehessen (rendes Közgyűlés).

 

4. A Közgyűlés napirendjére kell tűzni mindazokat a kérdéseket, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. A Közgyűlés napirendjére javaslatot, illetve előterjesztést tehet a Tenyésztői Tanács és az Ellenőrző Bizottság bármely tagja, a törvényességi felügyeletet ellátó szerv és a rendes tagok legalább egyharmada. A napirenden szereplő kérdések, illetve a Közgyűlésen benyújtott előterjesztés akkor tárgyalható, ha a Közgyűlés résztvevői azt az (1) bekezdésben foglaltak szerint megkapták, vagy a Közgyűlésen jelenlévő szavazásra jogosultak több mint fele igényli.

 

5. A rendes Közgyűlésnek az alábbi napirendi pontokat kötelezően tárgyalnia kell:

1. a Szövetség előző évi tevékenységéről szóló elnöki szakmai beszámolót,

2. a Szövetség számviteléről szóló 2000. évi C. tv. szerinti beszámolóját,

3. a Szövetség következő évi szakmai és pénzügyi tervét,

4. az Ellenőrző Bizottság beszámolóját a jóváhagyott költségvetés teljesítéséről.

 

6. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha

1. összehívását a rendes tagok legalább egyharmada az ok és cél megjelölésével írásban kezdeményezi. A Közgyűlést az elnök köteles az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül, további 15 napnál nem későbbi időpontra az írásos anyagok egyidejűleg történő kiküldése mellett összehívni. Amennyiben az elnök a Közgyűlést nem hívná össze, úgy a jelen pont szerinti indítványt az Ellenőrző Bizottság elnökéhez szükséges benyújtani, aki köteles azt az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül, további 15 napnál nem későbbi időpontra az írásos anyagok egyidejűleg történő kiküldése mellett összehívni,

2. a Szövetség elnök nélkül marad, illetve az Ellenőrző Bizottság létszáma két fő alá csökken,

3. az Ellenőrző Bizottság kezdeményezi az összehívást,

4. a bíróság azt elrendeli.

 

7. Az elnök akadályoztatása esetén, vagy ha a Szövetség elnök nélkül marad, a rendkívüli Közgyűlést az Tenyésztői Tanács döntése alapján a Tenyésztési Iroda ügyvezetője hívja össze.

 

8. A rendkívüli Közgyűlés lebonyolítására egyebekben a Szövetség rendes Közgyűlésére vonatkozó szabályok az irányadók.

 

9. A Közgyűlés nem nyilvános, azon a Szövetség tagjainak küldöttei, illetve a kötelezően meghívottakon túl a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv képviselői vehetnek részt, illetve mindazok, akiknek jelenlétét a Közgyűlés egyszerű többséggel hozott határozatával engedélyezi. A rendkívüli meghívottak köréről az elnök javaslata alapján a Tenyésztői Tanács dönt.

 

12. §

 

1. A Közgyűlés levezető elnöke a Szövetség elnöke, aki – határozatképes Közgyűlés esetén – a határozatképesség megállapítása után átadhatja e jogát az általa kijelölt személynek, akit a Közgyűlésnek meg kell erősítenie. Az elnök akadályoztatása esetén a Közgyűlést a rendes tagok delegáltjai által a közgyűlés helyszínén megválasztott levezető elnök vezeti.

2. A levezető elnök a jelenlévők által aláírt jelenléti ív alapján a Közgyűlés kezdetén megállapítja a Közgyűlés határozatképességét.

 

13. §

 

1. A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező küldötteknek több mint fele jelen van.

2. A Közgyűlés határozatképtelensége esetén leghamarabb a Közgyűlés időpontját követő egy óra elteltével tartható megismételt Közgyűlés. A megismételt Közgyűlésre a jogosultakat a Közgyűlés megismételt jellegének közlésével tértivevényes vagy elektronikus levél útján meg kell hívni, vagy az eredeti Közgyűlés meghívójában közölni kell a megismételt közgyűlés időpontját, illetve rendelkezni kell a megismételt Közgyűlés jellegéről.

A megismételt Közgyűlés csak az eredeti napirendi pontokat tárgyalhatja, azonban az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők számától függetlenül határozatképes, amire a meghívóban utalni kell.

 

14. §

 

1. A Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt a jegyzőkönyvvezető, a jegyzőkönyv-hitelesítők (két fő) és szükség esetén a szavazatszámláló bizottság tagjainak (legalább három fő) személyéről.

 

A KÖZGYűLÉS HATÁROZATHOZATALA

 

15. §

 

1. A Közgyűlés általában nyílt szavazással és – amennyiben jelen alapszabály másként nem rendelkezik – a szavazati joggal rendelkezők egyszerű többségével (a szavazati joggal rendelkező jelenlévők felénél legalább eggyel több igenlő szavazatával) hozza meg határozatait. A nyílt szavazás kézfeltartással történik, a szavazatok összeszámlálását a levezető elnök, illetve a szavazatszámláló bizottság végzi. Az ellenszavazatokat és a tartózkodásokat minden esetben külön-külön kell számlálni.

 

2. Az alapszabály jóváhagyásához és módosításához, a Szövetség elnökének és Ellenőrző Bizottsága elnökének megválasztásához és visszahívásához, továbbá a tag kizárásához, valamint a Szövetség feloszlásának vagy más szervezettel történő egyesülésének elhatározásához a szavazati joggal rendelkező küldöttek kétharmados többséggel meghozott határozata szükséges.

 

3. A Közgyűlés titkos szavazással választja a Szövetség elnökét, az Ellenőrző Bizottság elnökét és annak tagjait.

 

4. Titkos szavazás esetén háromtagú szavazatszámláló bizottságot kell választani. A szavazatszámláló bizottság ismerteti a szavazás módját. A titkos szavazáshoz szavazólapot kell készíteni, amelyen eldöntendő kérdés formájában kell megfogalmazni a szavazásra feltett kérdést akként, hogy arra „igen“ vagy „nem“ válasz legyen adható. Érvénytelen az a szavazat, melyből nem állapítható meg a szavazó akaratnyilvánítása.

 

5. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlés helyszínét, időpontját, napirendjét, a lezajlott fontosabb eseményeket, úgyszintén a megtett nyilatkozatok és az elhangzott észrevételek, javaslatok lényegét, továbbá az elfogadott vagy elvetett határozati javaslatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok, illetve a szavazástól tartózkodók vagy az abban részt nem vevők számának megjelölésével. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a határozatképesség megállapítására alkalmas jegyzőkönyvszerűen hitelesített jelenléti ívet, amelyen a küldöttek jelenlétüket aláírásukkal igazolják. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírja, továbbá a Közgyűlésen e feladatra választott két személy hitelesíti. A jegyzőkönyvet 30 napon belül elektronikus formában a tagok rendelkezésére kell bocsátani. Az esetleges hangfelvételt a következő évi rendes Közgyűlés bezárásáig kell megőrizni. A határozatokat a Határozatok Könyvében kell nyilvántartani.

 

6. A közgyűlési határozatok hatályba lépésének időpontja a közgyűlési elfogadás időpontja vagy a Közgyűlés által meghatározott más időpont. A Határozatok Könyvébe – közgyűlési határozatok folytatólagos nyilvántartása fejezetben – a közgyűlési határozat száma és szövege vezetendő be.

A Közgyűlés döntéseit az elnök írásban, postai vagy elektronikus úton közli:

1. a tisztségviselőkkel,

2. a tagokkal,

3. az Ellenőrző Bizottság tagjaival,

4. mindazokkal, akikre nézve a határozat rendelkezést tartalmaz.

 

7. A közgyűlési határozatok végrehajtásáért az a tisztségviselő, testület vagy szervezeti egység felelős, amelyre a közgyűlési határozat rendelkezést tartalmaz. A közgyűlési Határozatok végrehajtását az elnök ellenőrzi azzal, hogy a lótenyésztéssel kapcsolatos határozatok végrehajtásának ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörét az ügyvezető igazgatóra átruházza/átruházhatja.

 

8. A közgyűlési határozat bíróság előtti megtámadásának a végrehajtásra halasztó hatálya nincs, azonban a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A határozat felfüggesztésének megtörténtéig a határozat végrehajtandónak tekintendő.

 

A VÁLASZTÁS SZABÁLYAI

 

16. §

 

1. A Szövetség elnökévé választandó személy vagy személyekre Tenyésztői Tanács terjeszt javaslatot a Közgyűlés elé. A Tenyésztői Tanács tagjai egy, vagy több személyre tehetnek javaslatot, a javaslat elfogadása a TT kétharmados többséggel meghozott határozatával történik. Amennyiben a Közgyűlés a TT által javasolt személyeket nem fogadja el, a TT köteles a jelölés kérdését újratárgyalni, és ismételt javaslatot terjeszteni a Közgyűlés elé.

 

2. A jelölt/jelöltek olyan nagykorú magyar állampolgár/állampolgárok lehet/lehetnek, akit/akiket a bíróság nem tiltott el a közügyek gyakorlásától.

 

3. Ellenőrző Bizottság elnökévé és tagjaivá választandó személyekre a Tenyésztői Tanács terjeszt javaslatot a Közgyűlés elé.

 

4. A jelöltek olyan nagykorú magyar állampolgárok lehetnek, akiket a bíróság nem tiltott el a közügyek gyakorlásától. A jelöltek között felsőfokú szakirányú végzettségű személyeknek kell szerepelni.

 

5. A Tenyésztői Tanács a javaslattétel előtt köteles meggyőződni az elvárható feltételek meglétéről.

 

6. A Szövetség, illetve az Ellenőrző Bizottság elnökének megválasztottnak az a jelölt tekinthető, aki a szavazati joggal rendelkező jelenlévők szavazatainak több mint a kétharmadát megszerezte. Kettő vagy több jelölt esetén, ha az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatokat, újabb választási fordulót kell tartani, amelyben a két legtöbb szavazatot kapott jelölt között kell választani. Ez esetben a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.

 

7. Az Ellenőrző Bizottság tagjává megválasztottnak azok tekinthetők (két fő), akik a kialakult sorrend alapján a legtöbb szavazatot kapták, és a jelenlévő küldöttek szavazatainak több mint felét megszerezték. Amennyiben a szavazás után nem állapítható meg a két ellenőrző bizottsági tag személye, akkor a be nem töltött tisztségekre vonatkozóan újabb szavazást kell tartani a nem megfelelő számú szavazatot elért jelöltek között mindaddig, amíg a tisztségek betöltése nem történik meg.

 

8. A Közgyűlés által választott tisztségviselők visszahívhatók. A visszahívást a rendes tagok legalább felét képviselő csoport kezdeményezheti, a TT-nek benyújtott írásbeli javaslat formájában. A választott tisztségviselők visszahívására vonatkozó indítvány esetén rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, amelyre a 11. § (6) az irányadó. A visszahívás kérdésében a döntés titkos szavazással történik. Érvényes és eredményes a visszahívás az érintett személy vagy személyekre vonatkozóan – határozatképesség esetén – a jelenlévő küldöttek kétharmadának igenlő szavazata esetén.

 

9. Választás esetén az igenlő szavazat leadása a jelöltek nevével előre nyomtatott szavazólapon akként történik, hogy a jelölt neve mellett szereplő négyzetbe egymást keresztező két vonal húzandó. Érvénytelen az a szavazat, melyből a szavazó akaratnyilvánítása egyértelműen nem állapítható meg, továbbá az a szavazat is, melynek leadása során a szavazó a szavazólapra további jelölt nevét maga írta be.

 

A tisztújítást a megválasztásukat követő negyedik év május 31-ig kell lefolytatni.

 

A TENYÉSZTőI TANÁCS

 

17. §

 

1. A Szövetség képviseleti szerve a Tenyésztői Tanács.

 

2. Két közgyűlés között a Szövetség legfelsőbb szerve.

 

3. Tagjai: a ló- és lóféléket tenyésztő egyesületek két-két vezető tisztségviselője (elnök, ügyvezető vagy tenyésztésvezető), illetve a szakbizottságok vezetői.

 

4. Elnöke: a Szövetség elnöke.

 

A TENYÉSZTőI TANÁCS feladata, és hatásköre

 

18. §

 

1. A Tenyésztői Tanács tagja jogosult, illetve köteles:

1. részt venni a Tenyésztő Tanácsi üléseken és a Tenyésztői Tanács döntéshozatalában,

2. a Szövetség működésével kapcsolatban észrevételeket és javaslatokat tenni,

3. felvilágosítást kérni a Szövetség tevékenységével összefüggő bármely kérdésben,

4. közreműködni a Tenyésztő Tanácsi határozatok és ajánlások megtartása és végrehajtása terén,

5. javaslatot tenni a Közgyűlés napirendjére, illetve a meghívottak körére.

 

2. A Tenyésztői Tanács feladata:

1. a lótenyésztéssel kapcsolatos feladatok megvalósítása érdekében szükséges döntések meghozatala;

2. a Szövetség általános céljainak megvalósítása érdekében végzett munka koordinálása;

3. döntés a Szövetség szolgáltatásairól;

4. ágazati stratégiai előterjesztések, jogszabály-előkészítés;

5. a Szövetség gazdasági tevékenységével kapcsolatos alapelvek meghatározása;

6. döntés rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról, a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról, az esetleges rendkívüli bevételek felhasználásáról;

7. döntés a Szövetség részére ingatlanvagyon megszerzéséről, megterheléséről, elidegenítéséről, vagyoni értékű jogról való rendelkezésről;

8. gazdasági, vállalkozási tevékenység indítása (ideértve a gazdasági társaság alapítását, üzletrészvásárlást és értékesítését);

9. döntés az ügyvezetői bérezés, alkalmazotti bérszint, béremelések, juttatások elveiről;

10. a lótenyésztés ágazati érdekképviselet szakmai irányítása, működésének elősegítése;

11. a Szövetség tevékenységét segítő szakbizottságok létrehozása és beszámoltatása;

12. a közös fejlesztési célok meghatározása, megvalósítása;

13. ágazati PR, közös rendezvények szervezése;

14. a Szövetség jog- és alapszabályszerű működésének felügyelete;

15. a közgyűlési szakmai beszámolók előkészítése;

16. javaslattétel a közgyűlésre meghívottak körére;

17. az alapszabály-módosításra vonatkozó javaslatok megfogalmazása;

18. javaslattétel az elnök, az Ellenőrző Bizottság elnöke, illetve tagjainak személyére;

19. javaslattétel a tagfelvételi kérelmek elbírálására a Közgyűlés részére;

20. indokolt esetben javaslattétel az elnök részére a tag kizárására;

21. a közgyűlési határozatok végrehajtása, ellenőrzése;

22. a Szövetség munkaszervezetének működését szabályozó SzMSz elkészítése, módosítása, illetve a Közgyűlés elé terjesztése;

23. a LÓINFORM szabályzatok jóváhagyása;

24. a Szövetség elnökével együtt kialakítja és működteti a lótenyésztés nemzetközi kapcsolatrendszerét.

 

3. A Tenyésztői Tanács hatásköre:

1. felügyeleti hatáskörrel bír a Szövetség szakmai, illetve a teljes gazdálkodási tevékenysége vonatkozásában,

2. gazdasági és szakmai feladatainak ellátása érdekében működteti a Tenyésztési Irodát, melynek szakmai felügyeletét ellátja.

 

A TENYÉSZTőI TANÁCS működése

 

19. §

 

1. A Tenyésztői Tanács maga állapítja meg ügyrendjét és munkatervét.

 

2. A Tenyésztői Tanács szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Az ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről – a döntést előkészítő előterjesztések megküldésével – legalább egy héttel korábban értesíteni kell a Tenyésztői Tanács tagjait és a meghívottakat. 15 napon belül rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt a tagok legalább fele, illetve az Ellenőrző Bizottság az ok és a cél megjelölésével javasolja.

 

3. A Tenyésztői Tanácsot a Szövetség elnöke vagy az általa felkért tenyésztőegyesületi elnök vezeti.

 

4. A Tenyésztői Tanács ülései nem nyilvánosak, azokon a tagok képviselői, a Tenyésztési Iroda ügyvezető igazgatója és a meghívottak vehetnek részt. Minden tag egy szavazattal rendelkezik. A meghívottak köréről a tagok és az ügyvezetés javaslata alapján az elnök dönt.

 

5. A Tenyésztői Tanács a tagok több mint felének jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség miatt elhalasztott ülést tíz napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott ülés az eredeti napirendre felvett kérdésekben a jelenlevők számára való tekintet nélkül határozatképes, erre a meghívóban utalni kell.

 

6. A Tenyésztői Tanács üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a helyszínt, az időpontot, a napirendet, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, illetőleg a határozatokat, amelyeknél fel kell tüntetni a szavazati arányt. A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a határozatképesség megállapítására alkalmas jelenléti ívet, amelyen a tagok jelenlétüket aláírásukkal igazolják.

 

7. A Tenyésztői Tanács határozatait az ügyvezető igazgató a Határozatok Könyvében tartja nyilván.

 

8. A Tenyésztői Tanács határozatainak végrehajtásáról a Tenyésztési Iroda ügyvezető igazgatója gondoskodik.

 

9. A Tenyésztői Tanács határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a Szövetség elnökének szavazata dönt. Személyi kérdésekben a Tenyésztői Tanács titkos szavazással dönt.

 

A SZÖVETSÉG SZAKBIZOTTSÁGAI

 

20. §

 

1. A Szövetség általános ágazati és konkrét lótenyésztési feladatainak megvalósítása érdekében szakbizottságokat hozhat létre, melyek részletes szervezeti és működési szabályait az SzMSz tartalmazza.

 

2. A Szakbizottságok tagjait a Tenyésztői Tanács kéri, illetve hatalmazza fel.

 

3. A Szakbizottságok működése a folyamatos szakmai feladat-végrehajtás esetén állandó, konkrét szakmai feladat megvalósítása esetén határozott időtartamú lehetnek.

 

4. A Szakbizottságok munkájukról a Tenyésztői Tanács felé rendelkeznek beszámolási kötelezettséggel.

 

5. A Szövetség állandó szakbizottságai:

1. oktatás-kutatás,

2. génmegőrzés,

3. ménesek tanácsa,

4. állategészségügy,

5. marketing- és médiakapcsolatok.

 

ELLENőRZő BIZOTTSÁG

 

21. §

 

1. A Szövetség jogszabály szerinti működésének, gazdálkodási és vagyonkezelési tevékenységének ellenőrzését végző bizottság.

 

2. Tagjai: az elnök és két tag.

 

AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG FELADATA ÉS HATÁSKÖRE

 

22. §

 

1. Az Ellenőrző Bizottság feladatai:

1. a Szövetség pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata,

2. a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése,

3. a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése,

4. a Szövetség vagyonának megóvása érdekében szükséges intézkedések ellenőrzése,

5. a jóváhagyott költségvetés teljesítéséről szóló beszámoló jelentés, illetve az egyszerűsített éves beszámoló jelentés elkészítése, melynek hiányában a Közgyűlés a Sztv. szerinti beszámolóról és következő évi pénzügyi tervről nem dönthet.

 

2. Az Ellenőrző Bizottság az ellenőrzési tervében meghatározott tevékenysége során a Tenyésztői Tanácstól, illetve indokolt esetben a Szövetség bármely tisztségviselőjétől vagy dolgozójától előzetesen egyeztetett időpontban tájékoztatást és felvilágosítást kérhet, továbbá a Szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

 

3. Az Ellenőrző Bizottság tagjai a Közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt.

 

Az Ellenőrző Bizottság működése

 

23. §

 

1. Az Ellenőrző Bizottság éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, ügyrendjét maga állapítja meg.

 

2. Az Ellenőrző Bizottság tevékenységéért a Közgyűlésnek felel.

 

3. A vizsgálandó témakörökre az elnök, a Tenyésztői Tanács, valamint a Közgyűlés javaslatot tehet.

 

4. Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ülésezik, ülését az elnöke – akadályoztatása esetén valamely tagja – hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről legalább egy héttel korábban értesíteni kell a Szövetség elnökét és az ügyvezető igazgatót. Rendkívüli esetben az Ellenőrző Bizottság elnöke rövidebb határidőt is megállapíthat. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt a bizottság két tagja, a Szövetség elnöke vagy az ügyvezető igazgató az ok és cél megjelölésével kéri.

 

5. Az Ellenőrző Bizottság akkor határozatképes, ha az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai közül legalább ketten jelen vannak. Határozatképtelenség esetén az üléstől számított 15 napon belül az újabb ülést meg kell tartani.

 

6. Az Ellenőrző Bizottság ülése minden döntését egyszerű szótöbbséggel hozza, azzal, hogy minden jelenlévőnek egy szavazata van.

 

7. Az ülésről jegyzőkönyv készül, melyet minden jelen lévő ellenőrző bizottsági tag aláír.

 

8. Célellenőrzés esetén az ellenőrzés megkezdéséről az Ellenőrző Bizottság elnöke a Szövetség elnökét és az ügyvezető igazgatót értesíti. Az ellenőrzés tapasztalatairól az Ellenőrző Bizottság elnöke – a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül – a Szövetség elnökét és az ügyvezető igazgatót írásban tájékoztatja.

 

9. Az ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján a munkaszervezetet érintő kérdésekben a Szövetség ügyvezető igazgatója 30 napon belül intézkedési tervet állít össze, amit köteles megküldeni az Ellenőrző Bizottság elnökének, melyre az Ellenőrző Bizottság észrevételt tehet.

 

10. Az Ellenőrző Bizottság köteles a Tenyésztői Tanács elnökénél a Tenyésztői Tanács összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

1. a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés és/vagy a Szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult döntését teszi szükségessé,

2. a vezető tisztségviselők felelősségének lehetősége merült fel.

 

11. A Tenyésztői Tanácsot és a rendkívüli Közgyűlést az Ellenőrző Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Tenyésztői Tanács összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult.

 

12. Ha a Tenyésztői Tanács a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles az elnöknél a rendkívüli Közgyűlés összehívását kezdeményezni. A rendkívüli Közgyűlést az Ellenőrző Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni.

 

13. Ha a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést a rendkívüli Közgyűlés sem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

TISZTSÉGVISELŐK

AZ ELNÖK

 

24. §

 

1. A Szövetség elnöke: a Szövetség Közgyűlése által választott legfőbb tisztségviselője.

 

2. Az elnök feladata és hatásköre:

1. a Szövetség általános céljainak megvalósítása;

2. lótenyésztés-ágazati kérdésekben önállóan képviseli a Szövetséget;

3. lótenyésztés-ágazati stratégiai előterjesztések, jogszabály-előkészítés feladatainak megvalósítása;

4. a lótenyésztési ágazati érdekképviselet szakmai irányítása, összehangolása;

5. lótenyésztési-, illetve a Szövetség gazdálkodásával kapcsolatos kérdésekben önálló képviseleti-, aláírási- és utalványozási jogkört gyakorol;

6. a Tenyésztői Tanács javaslata alapján kinevezi és felmenti az ügyvezető igazgatót, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat;

7. havi rendszerességgel beszámoltatja az ügyvezető igazgatót és a gazdasági vezetőt;

8. közvetlen felügyeletet gyakorol a Tenyésztési Iroda munkája felett;

9. a Szövetség jog- és alapszabályszerű működésének felügyelete;

10. szervezi és irányítja a Tenyésztői Tanács munkáját;

11. összehívja és vezeti a Közgyűlést és a Tenyésztői Tanács üléseit;

12. a szükséges feltételek megléte esetén összehívja a rendkívüli Közgyűlést;

13. irányítja és ellenőrzi a Közgyűlés és a Tenyésztői Tanács határozatainak végrehajtását;

14. rendszeres kapcsolatot tart az állandó és eseti szakbizottságokkal, felügyeli azok működését;

15. gondoskodik a lótenyésztés szakmai és társadalmi kapcsolatrendszerének ápolásáról;

16. szervezi a Szövetség társadalmi és nemzetközi kapcsolatait;

17. kapcsolatot tart a lovas ágazat népszerűsítésére megalakított társadalmi tanáccsal;

18. részt vesz az ágazat szakmai szervezeteinek közös tevékenységében;

19. gondoskodik a Szövetség tagnyilvántartásának naprakész vezetéséről;

20. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, a Közgyűlés, vagy az alapszabály a hatáskörébe utal;

21. dönt mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a Szövetség állandó és eseti bizottságainak, a Számvizsgáló Bizottságnak, illetve tisztségviselőinek kizárólagos hatáskörébe.

 

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

 

25. §

 

1. A Közgyűlés, valamint a Tenyésztői Tanács határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, illetve akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b./ pont) vagy élettársa a határozat alapján:

1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

2. bármely más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szövetség esetleges cél szerinti juttatásai keretében, a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által a tagjának – tagsági jogviszony alapján – nyújtott, az alapszabálynak megfelelő esetleges cél szerinti juttatás.

 

2. A Tenyésztői Tanács munkájában csak tanácskozási joggal vehet részt a Szövetség alkalmazásában álló személy.

 

3. Az Ellenőrző Bizottság tagja a Szövetségben más tisztséget nem viselhet.

 

4. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság tagja vagy könyvvizsgáló, aki:

1. tagja a Tenyésztői Tanácsnak, illetve a Szövetség szakbizottságainak, vagy a Szövetséggel a megbízatásán kívül munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy üzleti kapcsolatban áll;

2. a Szövetség szakirányú főhatóságának dolgozója;

3. a Szövetség esetleges cél szerinti juttatásából részesül, kivéve az esetleges bárki által megkötés nélkül igénybe vehető, nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szövetség által tagjának a tagsági viszony alapján nyújtott, az alapszabályban megfogalmazott célok szerinti juttatást;

4. valamint az a)-c) pontokban felsoroltaknak a Ptk.-ban (685.§ b./ pont) meghatározott közeli hozzátartozói.

 

5. Az összeférhetetlenségi okot annak keletkezésétől számított egy hónapon belül meg kell szüntetni. Amennyiben az érintett személy ennek nem tesz eleget, annak tisztsége automatikusan megszűnik.

A SZÖVETSÉG MUNKASZERVEZETE

A TENYÉSZTÉSI IRODA

 

26. §

 

1. A Szövetség munkaszervezete, tevékenységét az ügyvezető igazgató irányítja.

 

2. Fő működési egységei:

1. országos hatáskörű lónyilvántartó, lótenyésztési szolgáltató, szaktanácsadó, adatkezelő szervezet,

2. LÓINFORM Központ,

3. Lóútlevél-iroda.

 

(3) Működésének részletes feltételeit a Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti.

(4) A Tenyésztési Iroda tevékenységét tenyésztőegyesületi együttműködési szerződések, az MgSzH-val a 29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet 33. §-a alapján kötött szerződés, illetve a Földművelésü­gyi Miniszter 56780/1991 sz. megbízása, valamint az 1993. évi CXIV. törvény szerint végzi.

 

a LÓINFORM Központ

 

27. §

A LÓINFORM a Tenyésztési Iroda részeként a lófélék tenyésztési, azonosítási és nyilvántartási rendszerének feladat-végrehajtási és informatikai központja.

 

 

Lóútlevél-iroda

 

28. §

A Lóútlevél-iroda működésének részletes feltételeit az SzMSz szabályozza.

 

 

ÜGYVEZETő IGAZGATÓ

 

29. §

 

1. A Szövetség munkaszervezetének (Tenyésztési Iroda) vezetője.

 

2. Az ügyvezető igazgatót a Tenyésztői Tanács javaslata alapján a Szövetség elnöke határozatlan időtartamra nevezi ki.

 

3. Az ügyvezető igazgató fölött a munkáltatói jogokat a Szövetség elnöke gyakorolja.

 

4. Az ügyvezető igazgató feladata és hatásköre:

1. irányítja a Tenyésztési Iroda működését, meghatározza annak tervszerű munkáját, az iroda alkalmazottai fölött munkáltatói jogokat gyakorol;

2. működési körében, illetve a Tenyésztési Iroda működésével kapcsolatos konkrét kérdésekben képviseleti, aláírási és utalványozási jogkört gyakorol;

3. felel a lótenyésztési számítógépes információs rendszer működtetéséért;

4. felel a LÓINFORM Szabályzatok elkészítéséért, illetve folyamatos aktualizálása érdekében döntés-előkészítő anyagokat készít a Tenyésztői Tanács számára;

5. felel az SzMSz elkészítéséért, illetve folyamatos aktualizálása érdekében döntés-előkészítő anyagokat készít a Tenyésztői Tanács számára;

6. felel az éves gazdasági terv végrehajtásáért;

7. a gazdasági vezetővel együtt felelős a Szövetség gazdálkodásáért;

8. a Tenyésztői Tanács határozatainak megfelelően folyamatosan intézi a Tenyésztési Iroda ügyeit, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról;

9. szervezi a Tenyésztési Iroda és az egyesületi tenyésztésvezetők rendszeres, tervszerű munkakapcsolatát;

10. felel a Tenyésztői Tanács döntés-előkészítő anyagainak összeállításáért;

11. figyelemmel kíséri a Tenyésztői Tanács működésével kapcsolatos jogszabályokat, ezekről tájékoztatja a Tenyésztői Tanácsot, szükség esetén kezdeményezi a szövetségi határozatok módosítását;

12. részt vesz a lótenyésztés fejlesztési célkitűzéseinek kimunkálásában, azok megvalósításában;

13. a Szövetség elnökével együtt kialakítja és működteti a lótenyésztés nemzetközi kapcsolatrendszerét;

14. az elnök akadályoztatása esetén összehívja a Tenyésztői Tanácsot;

15. a TT döntése alapján összehívja a Közgyűlést (11.§ (1)), illetve a rendkívüli Közgyűlést (11.§ (7));

16. gondoskodik a Tenyésztői Tanács és a Közgyűlés üléseinek jegyzőkönyveinek vezetéséről, őrzéséről, a határozatok nyilvántartásáról, illetve a Határozatok Könyvének vezetéséről;

17. kapcsolatot tart a tagokkal, segíti azok munkáját;

18. gondoskodik a Tenyésztési Iroda külső kapcsolatainak ápolásáról;

19. szervezi a Szövetség rendezvényeit;

20. előkészíti a Szövetség pályázatait.

 

5. Az ügyvezető igazgató a Tenyésztési Iroda tevékenységéről a Szövetség elnökének, illetve a Tenyésztői Tanácsnak számol be.

VIII. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA

 

30. §.

 

1. A Szövetség általános feladatainak megvalósítását a Tenyésztési Iroda lótenyésztési, nonprofit gazdálkodási, illetve vállalkozási tevékenységének bevételei, a tagok által befizetett tagdíjak, jogi- és magánszemélyek felajánlása, valamint állami támogatások, egyéb pályázati források képezik.

 

2. A Szövetség gazdálkodási feladatait a Tenyésztési Iroda, illetve a vonatkozó jogszabályi követelményeknek megfelelő szakképzett személy látja el. A gazdasági vezető az ügyvezető igazgatóval együtt felel a Szövetség vagyonának kezeléséért, a számlák, könyvviteli és pénzügyi nyilvántartások, a pénzforgalom szabályszerű vezetéséért, a Szövetség gazdálkodásának jogszerűségéért. Előkészíti az éves költségvetést és az éves gazdálkodási beszámolót.

 

3. A Szövetség vagyona csak a feladatainak megvalósítása érdekében szükséges célokra használható. A Szövetség a rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel a Közgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik. Gazdálkodására a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységére vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok az irányadók.

 

4. A Szövetség vállalkozási tevékenységet kizárólag alapszabályi céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A Szövetség kizárólag olyan vállalkozást alapíthat, illetve olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben a felelőssége korlátozott, és e korlátozott felelősség mértéke nem haladhatja meg a vállalkozásba (gazdasági társaságba) vitt vagyonának mértékét. Ez a korlátozás érvényes a vállalkozás (gazdasági társaság) alapítása és működtetése során tett kötelezettségvállalás mértékére is.

 

5. A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a Szövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 

6. A Szövetség megszűnése esetén vagyona a tartozások kiegyenlítése után – ha a megszűnést kimondó közgyűlés másként nem rendelkezik – állami tulajdonba kerül. Más szervezettel való egyesüléskor a Szövetség vagyona az ily módon létrejövő új szervezet tulajdonába kerül.

 

Zilahy István

elnök