Női nemiszervek
A ló unipara, polyoestrusos állat, szexuális ciklusa változó. Az egyedek 40%-ában átlag 21 nap, 60%-ában 6–30 nap között változik. Az ivarzás 6 vagy 5–7 napig, a vemhesség 336 (320–355) napig tart; az ikerellés nagyon ritka.
A petefészek újszülött csikóban tojás, kifejlett állatban bab alakú zona vasculosája nagy mennyiségben tartalmaz sárga pigmentet magukban foglaló sejteket. A tüszők fejlődése és érése az ovulációs gödör tájékán van. A gödör ivarzáskor megnagyobbodik; ha résszerű, az sorvadásra utal. A petefészek a vesék mögött kb. 6–8 cm-re és a középsíktól hasonló távolságra helyeződik az ágyéktájékon; rectalisan még a sárgatest is kitapintható. A mesovarium a vesékig terjed, benne sok izomelem van. A petefészektasak tág.
A petevezető 20–30 cm hosszú, tág infundibuluma van; kanyarulatos lefutású, vékony cső (a petefészek és a méh szarva közötti távolság csupán 2,5–3 cm). A méh felőli nyílás szűk, itt levő körkörös izomrétege záróizmot képez. A méhszarv hegyébe bedomborodik, papilla uterinát alkot.
A méh, uterus bicornis non subseptus, nagyobb része a hasüregben helyeződik. Teste 15–20 cm hosszú, lumene tág; a tág remese medencei görbületétől balra, a végbél alatt és a húgyhólyag fölött, fundusa a medence bejáratában helyeződik, rectalisan tapintható. A méhszarvak 20–25 cm hosszúak, előre és oldalt irányulnak, végül dorsalisan konkávan íveltek. A bal méhszarv a tág remesével, az éhbél kacsaival, a jobb méhszarv a végbéllel, a szűk, a tág remesével és a remese medencei görbületével, a vakbél fejével érintkezik. Az endometrium magas, részben lemez alakú, el nem simítható redőket képez; sárgásbarna vagy barnásvörös színű. A mesometrium simaizomsejt-kötegekben gazdag, a 3–4. ágyékcsigolya síkjától a 4. keresztcsigolyáig, a dorsolateralis has- és medencefalról ered. A méhnyak 6–7 cm hosszú, fala 1–2 cm vastag, rectalisan jól tapintható. Nyálkahártyája hosszanti redőket képez. A belső és a külső méhszáj közötti rész, a canalis cervicis,egyenes.
A hüvely hosszú, tágulékony cső. A szűzhártya kifejlett állatokban ventralis harántredő. A hüvely dorsalis falát a méhnyaktól kezdődően kb. 10–12 cm hosszan savóshártya borítja (excavatio rectouterina, műtéti jelentőségű). A húgycső a pérarés mögött kb. 10–14 cm-nyire nyílik. Csupán kis tornácmirigyeknek egy ventralis és két dorsalis csoportja található meg; a húgycső rövid, nyálkahártyája mirigytelen. A bulbus vestibulit a clitoris corpus cavernosumával vénafonat, plexus cavernosus intermedius, köti egymáshoz. A péraajkak vaskosak, dorsalisan hegyes, ventralisan lekerekített eresztékben találkoznak egymással. A bőr feketén pigmentált; gyéren szőrözött, sok faggyú- és verejtékmirigyet tartalmaz. Az ajkak felületét vékony, mirigy nélküli, cutan jellegű nyálkahártya borítja. A csikló 6–8 cm hosszú, 2 cm vastag, a lig. suspensorium clitoridis rögzíti. Két merevedőtestét sövény,septum corporum cavernosum, választja el egymástól. A csikló tasakjától kis redő, frenulum clitoridis, tér a makkhoz.