Ugrásváltás
Ugrásváltás
A feladat célja
A lovas a lova elengedettségét és az egyenesre igazítottságát tudja megvizsgálni. A felgyülemlett feszültség gyakran a lábcsere pillanatában vezetődik le, valamint az elengedettség és az egyenesre igazítottság hiánya megakadályozza az ugrásváltás egyenletes végrehajtását. A biztos ugrásváltás előfeltétele a magasabb szinten megkövetelt folyamatos ugrásváltásnak.
Végrehajtása
Az ugrásváltás a magasabb szintű gyakorlatokhoz tartozik. A lebegő fázis legmagasabb pontján kell az azonos oldalon lévő elülső és hátulsó lábaknak egyidejűleg átugrani, és az „új" vágtát megkezdeni. Minél kerekebb a vágta, annál szebb az ugrásváltás is, aminek a legjobb esetben a vágta ritmusában, messze előre és felfelé, egyenesre igazított átugrásnak kell lennie.
Segítségek
Az ugrásváltáshoz adott helyes segítségek egy jól kiképzett lónál egy dolog, a tanítás kialakításánál ez egészen más. Ez utóbbihoz sok tapasztalat szükségeltetik, csak haladó lovasok gyakorolják. Az egyszer megtanult hibát, mint pl. az utánaugrást, nagyon nehéz újra rendbe hozni, mert ez a mozgásforma a lóba nagyon berögzül. A korrekt ugrásváltás feltétele a jó térölelő és kiegyensúlyozott vágta, mert csak ekkor tud a lebegő fázis elég hosszú lenni, mely megkönnyíti a ló számára a lábak cseréjét. Fiatal csikónak szabad futkározás során az ugrásváltás adja az egyik legjobb játékot, ekkor tökéletes egyensúlyban van. Lovas alatt ezt az egyensúlyt szisztematikus munkával lehet csak újra visszaszerezni, felépíteni. Ha a lovas már itt, az alapkiképzésben hibát követ el, mindez később, az ugrásváltás kidolgozásánál fogja megbosszulni magát.
Ha a lovas egy, már kiképzett lóval szeretne ugrásváltást lovagolni, legjobb, ha ellenvágtából vált helyes lábra, mert a legtöbb ló ezt könnyebben teljesíti. Kézváltás esetén a fél pályán a lovas a patanyomhoz visszavezető szöget jobban tudja variálni, mint egész pályán történő ugrásváltás esetén. Amikor a lovas az ugrásváltás pontjához közeledik, több félfelvétellel felkelti a ló figyelmét. Az eddigi külső lábat kissé előbbre helyezi, és a lábszárral már egy kicsit több nyomást (nem oldalsót, hanem rövid, előrehajtó impulzusokat) fejt ki, mint „normális" vágtánál. Ezáltal a külső hátulsó lába, ami az ugrásváltás után az új belső lesz, már egy kissé elő lesz melegítve, ezzel az ugrásváltás segítségére könnyebben átugrik. A csere pillanatában a lovasnak nagyon sok apró, egymással összhangban lévő segítséget kell egyidejűleg adnia, melyek: a szárral állítja a lovat a belső csizmához, az addigi belső lábszár - ami a hevedernél volt - elcsúszik kissé mögé, mialatt az eddig külső csizma a hevederhez jön, az „új" belső kéz egy kicsit enged, ezzel az „új" belső hátulsó láb is átugrik, és a vágtaugrás így felfelé történhet. Az ugrásváltás alatt a lovas csípője és súlya minimálisan az új, belső oldalra tolódik, de ezt csak óvatosan! A túlzott testsúlyeltolódás a kiképzett lovakat is kibillentheti az egyensúlyából, mely rontja, ill. megakadályozza az ugrásváltást.
Fiatal lovaknál gyakran még több, egyértelműbb segítségeket kell adni, hogy megértse a feladat lényegét. Itt a felsőtest még erősebb bevetése néha érvényre juthat, mert így kibillenti a lovat az egyensúlyából, és ezzel könnyebben átugrik a másik lábra. Az ugrásváltás komplett segítségadása elég összetett, ezért tapasztalatlan lovas csak hozzáértő irányításával lovagolja. Ezenkívül ne mindig ugyanazon a ponton lovagoljuk, mert a ló hajlamos lehet a segítségek előtt, magától átugrani. Azoknál a lovaknál, melyek szép kiegyensúlyozottan, összeszedetten vágtáznak, de az ugrásváltás mégis nehezen megy (alkalmasint, mert hosszú időn keresztül csak ellenvágtában edzettek), ajánlott a középső körön ellenvágtából helyes lábra végezni az ugrásváltást.
Gyakori hibák
Az elülső és a hátulsó lábak nem egy időben cserélnek, és a földre érkezésük is egymás után történik. Az „új" belső hátulsó láb cserél először, majd csak ezt követi az első láb, az azonos oldali elülső és hátulsó láb időben kissé késleltetve érnek földet. A hátulsó lábakra való támaszkodás egyidejű, a segítségek és az ugrásváltás között eltelik legalább 1 vágtaugrás, vagy a segítségek előtt történik az átugrás, magas far, lapos vágtaugrás, megakadás, ingadozó mozgás, nem egyenes vonalon történik, a ló ügetésre vált, kéz ellen dolgozik, elrohanás, túlzott feszültség.
Sajátosságok
Magasabb szintű gyakorlat, a ló kiképzési állapota szerint a bemelegítő fázis végén vagy a munkafázisban alkalmazható, összeszedett tempóban szokás lovagolni, de munka- és középvágtában is lehet, megkívánja a feltétel nélküli irányíthatóságot.
Feltételek
Ütem: *, elengedettség: **, támaszkodás: **, lendület: **, egyenesre igazítás: ***, összeszedettség: ***.