A lép, lien s. splen
A lép haemolymphaticus, vérsejtképző, vértároló és vérfeldolgozó szerv. Szerkezete és működése szerint az érrendszerhez tartozik (a legnagyobb vérnyirokcsomó), topográfiailag és didaktikailag azonban a zsigertanban tárgyaljuk. Szöveti szerkezetét és működését a vérképző szerveknél ismertetjük.
291. ábra - A háziállatok lépe (zsigeri felület, Nickel–Schummer–Seiferle szerint)
A lép hosszú, lapos, éles szélű, lágy tapintatú, petyhüdt szerv. Friss állapotban csukaszürke, beszáradva sötét barnásvörös színű. A bal borda alatti tájékon, intrathoracalisan helyeződik. Helyzetét, különösen húsevőkben és sertésben, a gyomor teltségi állapota nagymértékben befolyásolja. A gyomorhoz, a rekeszhez és a bal veséhez szalagok fűzik. Alakja, nagysága, súlya és konzisztenciája azonos fajon belül is nagymértékben függ a fajtától, a kortól és a tápláltságtól, valamint a lép mindenkori működési állapotától is. Kutyában a vér összmennyiségének 16%-át képes tárolni. Lóban a kasza pengéjéhez hasonló alakú, szarvasmarhában hosszant megnyúlt, lekerekített szélű, juhban háromszögletű, kecskében trapéz, sertésben nyelv alakú, kutyában a zokni alakjához hasonlítható.
Két felülete közül a fali felület, a facies parietalis, domború, sima, a rekeszizomra és a bal oldali hasfalra fekszik rá. A zsigeri felület, a facies visceralis, kissé homorú; ennek egyes részei a gyomor nagygörbületével, facies gastrica, a bélcsővel, facies intestinalis, és a bal vesével, facies renalis, szomszédosak. Rajta lóban, sertésben és húsevőkben léc alakú kiemelkedés, azon barázda, kérődzőkben pedig rövid, keskeny felület, a lép köldöke, hilus lienis, van, amelyen át erek és idegek hatolnak be a lép állományába; ott nyirokcsomók is helyeződnek. Elülső széle, a margo cranialis, éles, lóban és húsevőkben konkáv, hátulsó széle, a margo caudalis, tompa, lóban konvex. Felső vége az extremitas dorsalis, alsó vége azextremitas ventralis.
A lép helyeződése, rögzítése. A lép a nagycseplesznek a gyomor görbületéről eredő ventralis lemezébe nő bele. Külső, savós tokját így a cseplesz adja, s egyben a cseplesz helyzetében is rögzíti. A nagycseplesznek a gyomor nagygörbületéről eredő és a lépet a gyomorhoz fűző részlete, a lig. gastrolienale, a léptől caudalisan folytatódó szakasza pedig – kérődzők kivételével – a nagycseplesz dorsalis lemeze. Az előbbi szalag állatfajok szerint különböző hosszúságú. Kutyában hosszú (és lehetséges a lép csavarodása). Lóban ezen a szalagon kívül a lép függesztőszalagja, a lig. suspensorium lienis, tér a rekeszhez (lig. phrenicolienale),(lig. renolienale). illetve a bal veséhez
A lép erei és idegei. A lép artériája az a. coeliacából eredő a. lienalis, vénája, a v. lienalis, pedig a verőceér ága. Köldökéhez térő idegfonata a plexus lienalis, a ggl. coeliacumból eredő sympathicus postganglionaris, a n. splanchnicus majorból származó praeganglionaris és a bolygóideg dorsalis törzsének, truncus vagalis dorsalis, parasympathicus rostjaiból áll.
A lép nyirokerei lóban, sertésben és húsevőkben a lép köldökénél levő lnn. lienalesbevezetnek. Kérődzőkben a lép saját nyirokcsomója hiányzik, nyirokerei a bendőhöz, lnn. atriales, vagy közvetlenül a bélfodri gyökérhez, a lnn. coeliacibe, vezetnek. Szarvasmarhában a rekeszizmon át a lnn. mediastinales caudaleshez is tér néhány ér a lép nyirokereiből.
A ló lépét vastag kötőszövetes tok foglalja körül, hosszant megnyúlt, kaszapenge alakú, kékesvörös színű, felületének beszáradása után barnavörös színű szerv. Metszéslapján nem láthatók a Malpighi-féle testecskék. Felső végdarabja a fej, a caput lienis, széles, alsó végdarabja a hegye, az apex lienis, tompa csúcsot képez. A gyomor nagygörbületére fekvő zsigeri felülete enyhén vájt, rajta az elülső szélhez közel a lécszerű köldök, a hilus lienis, halad. A ló lépe hosszú, 40–67 cm, legnagyobb szélessége 17–22 cm, vastagsága 2–6 cm, tömege 950–1680 g (telivér lovakban 2023 g, a hidegvérűekben kb. 1000 g).
A bal hypochondriumban a gyomor és a bal oldali hasfal között helyeződik. Feje a bal vese és a hasfal közé ékelődik, caudalis széle eléri az első ágyékcsigolya oldalsó nyúlványát. Csúcsa caudoventralisan irányul, és a 9–11. bordaköz alsó felében található. Elülső cranialis széle a rekesz inas középpontjának és izmos pars costalisának találkozási vonalát követi. Hátulsó konvex széle a bordaívvel párhuzamos. A facies parietalis a rekeszre fekszik rá, a facies visceralis keskeny sávban a gyomor nagygörbületét követi, a facies gastrica dorsalisan a bal vesével, a hasnyálmirigy bal lebenyével, az éhbélkacsokkal, a remese dorsalis bal fekvetével szomszédos. Hátulsó széle rectalis vizsgálattal többnyire tapintható.