A ló emésztőrendszerének felépítése és működése
A ló emésztőrendszerének felépítése és működése
A ló növényevő, egyszerű gyomrú állat, melyet korlátozott méretű gyomor és jól fejlett, nagy bélrendszer jellemez. Az emésztő rendszer működése ezért ezeknek az anatómiai jellemzőknek van alárendelve. A fogak elrendezése és az emésztőcsatorna első részének anatómiája megfelel az egyszerű gyomrú állatok jellemzőinek, míg a bélrendszer nagy mérete az összetett gyomrú állatokéhoz hasonlítható, és itt történnek a fontos erjedési folyamatok, illetve a tápanyagok felszívódása. A ló esetében, a kérődzőkkel szemben, a mikrobás emésztés lényegében a vastagbélben történik, tehát az enzimes emésztés után, mely a vékonybélben zajlik. Az emésztés folyamatának sorrendje tehát az alábbi:
Gyomor:
befogadóképessége nagyon korlátozott, 15 és 18 liter között van; ez a jellemző okozza azt, hogy a lenyelt mennyiség nagy része emésztetlenül kerül a következő szakaszba; ennek a problémának a kiküszöbölésére a napi takarmányadagot több részletben kell a lónak adni (legkevesebb napi 3-4 alkalommal). A gyomornedvek hatóanyagai a pepszin, a sósav, melyek ha a gyomorban töltött idő elegendő, képesek megkezdeni a fehérjék lebontását is. A mikrobás erjedés nagyon korlátozott és a keményítő, valamint az oldható cukrok lebontását végzi illékony zsírsavakká (ecetsav, propionsav, és butirsav), valamint tejsavvá. Ezek a jellemzők teszik lehetővé a jobb emésztési képességet koncentrált élelmiszerek esetén a zöldtakarmánnyal szemben; ezen kívül, a gyomor kis mérete miatt, a gyomornedvek igazából csak a lenyelt táplálék utolsó részére képesek hatékonyan hatni: ezért ajánlatos először a szénát adni az állatnak, melyet amúgy sem a gyomor emészt meg, aztán a koncentrátumokat, melyek utoljára érkeznek a gyomorba, és így jobban érvényesül rájuk az emésztő hatás, valamint nem tolja őket gyorsan tovább az esetleges utánuk érkező táplálék a vékonybél felé.
Vékonybél:
itt zajlik az enzimes emésztés a nitrogént nem tartalmazó kivonatok, zsírok, proteinek, ásványi anyagok és vitaminok tekintetében. Az enzimek nagy része a bélből ered, de részben a bélrendszerhez kapcsolódó mirigyekből is származnak (hasnyálmirigy és máj). Ezeknek az enzimeknek köszönhetően, a táplálékban lévő tápanyagok egyszerűbb elemekre bomlanak, elsősorban glukózra, melyek a bélfalakon keresztül közvetlenül felszívódnak.
Vastagbél:
az emésztési folyamatok, melyek ebben a szakaszban zajlanak, szinte kizárólag a vakbélben és vastagbélben folyó mikrobás emésztésre korlátozódnak. Az ebben a szakaszban található mikroflóra nagyon hasonlít az összetett gyomrú növényevők bendőjéhez. Elsősorban egysejtű baktériumok alkotják, melyek a cellulózerjesztésben vesznek részt (tehát főleg a zöldtakarmány emésztésében).
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a ló az emésztés során elsődlegesen egyszerű gyomrú állatként viselkedik, másodlagosan viszont összetett gyomrúként; ez elsősorban a hústermelés miatt vágóállatként és a munkavégzésre tartott lovak esetén bizonyul be, mivel bélrendszerük sokkal fejlettebb és nagyobb, mint a sportcélokra tartott lovaké; ez nagyobb mikrobás aktivitást jelent, ennek következtében a rostos táplálékok jobb felhasználását eredményezi