A ló testtájai
A LÓ TESTTÁJAI
A ló testének pontjait, helyeit, az azon észlelt elváltozásokat behatárolni a legegyszerűbben, hozzáértő számára egyértelműen, a testtáj megnevezésével lehetséges. A ló használata során a testtájak ismerete az egyedről adható korrekt információ alapja.
A ló (és minden más állatfaj) testtájait csoportokba soroljuk, a csoportok a következők:
- a fej tájékai
- a törzs tájékai
- a végtagok tájékai
A fej tájékai
A fej tájékai a nyaktól, az állkapocs szöglete és a sörénynél kezdete között lefektetett képzeletbeli sík választja el. A fej tájékait két csoportra osztjuk, az agykoponya tájékaira és az arckoponya tájékaira:
Az agykoponya tájékai: a fej legmagasabban fekvő pontja a fejtető tájéka, az orr felé haladva alatta találjuk a homloktájékot, a homlokra eső hosszú szőröket nevezzük üstöknek. A fejtető mögött található a nyakszirt tájéka. A fejtető tájéka szomszédos kétoldalt a halánték tájékkal, a halánték mögött a fül található. A halánték tájék előtt a vakszem mélyed be, ez alatt található a szemgödör tájéka. A szemgödör felső kontúrját a szembolt tájéka alkotja.
Az arckoponya tájékai három egymás alatti sorban találhatók. Orrtájék, orrnyílások tájéka, orrajaki tájék, az orrajaki tájék alatt a szájnyílás, az alsó ajak és az állbúb található. Ettől a vonaltól hátrafelé, fentről-lefelé a következő tájékok következnek: az orrhát tájéka, felfelé egészen a homloktájékig húzódik, alatta található az orr oldalsó tájéka, ezt követi a pofa tájéka. Ez alatt az állkapocs szárai között található a torokjárat. A következő függőleges vonalba rendezkedő tájékok a szem alatt található szemgödör alatti tájék (járomcsont tájéka), alatta a nagy rágóizom tájéka. A nagy rágóizom tájék alatt az állkapocs szárainak görbületénél található a torok tájék.
A törzs tájékai
A törzs tájékai tovább tagolhatók a nyak tájékaira, a mellkas tájékaira, a has tájékaira és a medence tájékaira.
A nyak tájékai: a nyak felső kontúrját a sörényél (1) alkotja, az itt eredő, a nyak oldalsó tájékra boruló hosszú szőrök képezik a sörényt. A nyakéltől lefelé található a nyak oldalsó tájéka (2), melyet a torkolati barázda (3) zár le.
A mellkas oldalt lapított csonka kúphoz hasonló, csontos falát a hátcsigolyák a bordák és a szegycsont képezi. A nyakél folytatásában található a mar (4) tájéka, e mögött a hát (5) tájéka található, amely hátul a bordák íve után az ágyékban folytatódik. A mellkas oldalsó részét a borda tájék (6) alkotja. Ennek elülső harmadában alul található a szívtájék (7). A torkolati barázda folytatásában a törzs elülső kontúrját alkotva található a szügytájék (8), a mellső végtagok között folyamatosan megy át a szegytájékba (9).
A has tájéka: a bordák ívétől hátrafelé a borda alatti tájék (10), még alul a középvonalban a lapátos porc tájéka (11) található (fenti két tájék összefoglaló néven az előhasi tájékok).
A has tájékainak felső határvonalát az ágyéktájék (12) adja. Az ágyéktájék két oldalt a horpasz (13) v. éhgödör tájékába megy át. A horpasz alatt található a has oldalsó tájéka (14), mely az alsó határvonalon a köldökben (15) egyesül (az ágyék, horpasz, has oldalsó tájék és a köldök összefoglaló néven középhasi tájékok). A has oldalsó tájék és comb találkozásánál található a haskorc (16) tájéka melynek folytatása – a comb és a törzs között – a lágyéktájék (17). A lágyékon túl a has alsó határvonalán a középvonalban figyelhető meg hímnemű intakt egyedeken a vaszora és a herezacskó tájéka, nőnemű egyedeken a csecs tájéka.
A medence tájékainak felső kontúrját a keresztcsont tájéka (18) adja, amely tovább folytatódik a faroktő (19) és a farokrépa (20) tájékaiban. A farokrépán eredő hosszú szőrök együtt alkotják a farokzászlót (21). A keresztcsonttól oldal irányban található a far (22) tájéka, a far tájékának alsó határvonala és külső csípőszöglet (23), a nagy forgató v. tompor (24) tájéka és az ülőgumó (25) alkotta vonal. A faroktő alatt található a végbélnyílás, ezt követi a gát tájéka. A gát tájéka nő ivarú egyedeken a péra tájékába megy át, hím ivarú egyedeken a gát hosszabb, a hereborék tájékáig húzódik.
A végtagok tájékai
Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a végtagok tájékai szorosan kötődnek a vázukként megnevezhető csont elnevezéséhez, ennél fogva általános szabály, hogy a végtag felépítése felülről lefelé, az elülső végtagon: „csont – izület – csont….”, a hátulsó végtagon: „izület – csont – izület”. A végtagokon kapcsoló övet és szabad végtagot különböztetünk meg.
Az elülső végtag tájékai: felül található a lapocka (26) tájéka, ezt követi a váll (27) tájéka. A váll és a könyök között található a felkar (28) tájéka, amely a könyök (29) tájékában végződik. A könyök és a szívtájék között van az állat hónalja. A szabad végtag oszlopszerű szakasza az alkar (30) tájékával kezdődik, az alkaron található a szarugesztenye (31). Az alkar alatt az elülső lábtő (32) tájéka foglal helyet, ezt követi a szár (33) tájéka (elülső lábközép). Ezután következik a csüdizület (34) tájéka, ezt követi a csüd (35), a párta (36) és a pata (37) tájékai, a boka alsó, hátsó felületén található a szarutüske (38).
A hátulsó végtag tájékai: a csípőizület tájékával v. nagyforgató v. tompor (24) kezdődik, a csípőizület, ülőgumó és a külső csípőszöglet által határolt vonal alatt a térd vonaláig található a felcomb v. konc (39) tájéka. Ezt követi a térd (40) tájéka, a térd tájékának vonalától lefelé (szabad végtag) található az alcomb (41) tájéka, amely a hátulsó lábtőben v. csánk (42) végződik. A csánkon található a sarokgumó (43), a csánkot követi a hátulsó lábközép v. szár (44), a boka (45), a csüd (46), a párta (47) és a pata (48).