A máj, hepar
A ló mája barnásvörös színű. Tömege átlagosan 5 kg, az öreg állatban 2,5–3 kg, a testtömeg 1,3%‑a. A jobb és a bal lebeny nagysága egyedenként is nagymértékben változik. A tág remese nyomó hatása a jobb, a gyomor nyomó hatása pedig a bal lebeny atrophiáját okozhatja. A ló mája a rekesz homorulatában helyeződik, a median síktól, jobbra eső 3/5 része magasabban, a balra eső mélyebben. Bal lebenyének alsó széle a 6–7. bordaköz síkjában, a törzs alsó egyharmadának magasságában van. Bal oldali széle a negyedik bordaközben, dorsalis széle pedig a 15. bordaköz síkjában kereshető. Két oldalsó lebenye közül a jobb lebeny szélesebb, a bal lebeny magasabb. Az impressio oesophagea mély, a 10. bordaköz síkjában helyeződik. A fissura lig. teretis caudalis szabad szélén vastag kötőszövetes köteg, lig. teres, tér a köldök tájékához. A bal lebeny kettős, a ventralis széltől eredő kis bemetszés lobus hepatis sinister lateralis et medialist különít el. Esetenként a jobb lebenyen is található kicsiny lobus hepatisdexter medialis. A máj alsó széle változó számú, kisebb bemetszések útján tagolt. A processus caudatus elhegyesedő, jobbra irányul, rajta impressio renalis van. Szalagjai közül a mesohepaticum laterale sinistrum hosszabb, mint a dextrum. A mesohepaticum ventrale nagyon keskeny savóshártya-kettőzet. A lig. hepatorenale a processus caudatust a jobb veséhez és a vakbél fejéhez köti; a mesohepaticum laterale dextrummal terjedelmes öblöt,recessushepatorenalist határol.
Lóban az epe a ductus biliferiből a ductus hepaticusba jut. Ez utóbbi a lig. hepatoduodenaléban halad, és a pylorustól 12–15 cm-re levő ampulla duodenibe nyílik.