A póni lófajták teljesítményvizsgálati rendje
A póni fogalomcsoportba számos fajta tartozik, amelyeket kialakulásuk körülménye, évszázados használatuk egymáshoz viszonyítva szélsőséges megjelenésűvé (ebből adódóan teljesítményűvé) formált. Ezektől azonos teljesítményt elvárni szakmailag megalapozatlan, ám jelenkorban fő hasznosítási területük egy irány felé mutat. E megállapítás nem jelenti egybemosódásukat, hiszen származásuk, fajtajellegük, (méretük) változatlan formában őrzendő. Teljesítményük is okvetlen különböző, hasznosításuk is szerteágazó, de kedvező munkahasználati tulajdonságuknak, a könnyű kezelhetőségnek, a gyermekek adottságának megfelelő karakterüknek fajától függetlenül mindegyiknél alapkövetelménynek kell lenni.
Erre való tekintettel a teljesítményvizsgálat rendjében megkülönböztetünk kötelező feladatokat és fakultatív elemeket.
A kötelező feladatok a méneskönyvi felvételhez, az egyesületi nyilvántartásba vételhez, a tenyészállatkénti elismeréshez szükségesek. Helyesebb ezért készségvizsgaként jelölni, és olyan feladatokat támasztani, amelyek teljesítése fajtától függetlenül elvárható..
A fakultatív elemek a magasabb szintű (sport) kipróbálás részét képezik, növelik a pónik használati - (és forgalmi) értékét, bővebben jellemzik a fajtaspecifikus munkahasználati tulajdonságokat és közvetve utalnak a tenyészértékre is. A fakultatív elemek teljesítése hozzájárul a törzskönyvi osztályba soroláshoz is.
Kötelező feladatok
1./ Küllemi bírálat
Célja annak elbírálása, hogy adott egyed fenotípusos megjelenése mennyiben felel meg
- a tenyészállattal szembeni általános és speciális
követelményeknek
- a fajtaleírásnak, a kívánatos típusnak
- ivadékain keresztül az őrzendő fajtajellegnek
- a fajta fizikai adottságai javításának
- a populáció megőrizve fejlesztésének
A bírálat feladata még a tenyésztésből kizárni a genetikai terheltséget nyilvánvalóan hordozó egyedeket.
A küllemi bírálat megkezdésének feltétele a tenyésztési szabályzatban meghatározott ősi sorokat felvonultató eredeti származási lap bemutatása és egy másolati példány bíráló bizottsághoz történő eljuttatása.
A bírálatnak fontos részét képezi a precíz méretfelvétel (bottal és szalaggal mért marmagasság, övméret, szárkörméret), mert a póni- és kislófajták fajtastandardjához elengedhetetlenül hozzátartoznak a méretek.
A küllemi bírálatnál a 1. sz. mellékletben szereplő bírálati lap vezetése kötelező. Középtávon lineáris küllemi bírálati lap adatainak rögzítése is elképzelhető.
A fajta méneskönyvében az összpontszámon belül a küllemi (százalék) pontot önállóan is meg kell jeleníteni.
2./ Nyereg alatt és/vagy kocsiban történő bemutatás (indítási próba végzéssel)
Mindegyik pónifajtát sokirányú használhatóságra tenyésztjük, ezért nem irreális elvárás lovas alatt és a fogatban történő vizsgáztatásuk.
A nyereg alatti készségvizsgát indokolja, hogy a pónifajták többségét ma már nyereg alatti használatra tenyésztik. A (gyermek) lovasnak nagyobb a befolyása a lóra, mint fogatban, aminek következtében a balesetek nagyobb valószínűséggel elkerülhetők.
A fogatban történő vizsgáztatás mellett szól, hogy a póni betanítása könnyebben megoldható, hiszen idősebb, nagyobb súlyú lovasok is használni tudják a pónit. A fogatba tanított lovakkal esetleg speciális igásmunka is végezhető, továbbá a fogatlovat a gyerek nem "növi ki".
Bár szakmai érvek a mindkét formájú vizsgáztatás mellett szólnak, a teljesítményvizsgálati kódex mégis csak az egyiket teszi kötelezővé és bátorít mindkettő letételére.
a.) Lovas alatti vizsgáztatás
A vizsgán a lovat felkészítő lovasnak 20x60 m nagyságú díjlovagló négyszögben, szabályosan felnyergelve, csikókantárral kell bemutatni a pónit. A lovasnak a kobak kötelező, a pálca engedélyezett és tiltott a sarkantyú használata.
A lovasnak a pónival lépés, ügetés, vágta jármódban egyenes vonalon és nagykörön előre meghatározott feladatsort kell bemutatni (2. sz. melléklet). A feladatsor utolsó három gyakorlata a szóló meredek-, és széles ugrás, továbbá a labirintuson való áthaladás. Ezek az akadályok a négyszögben úgy helyezendők el, hogy ne essenek a többi feladat útvonalába.
Az akadályok a versenyeken előírtaknak megfelelőek, kellő tömörségűek, a földön lévők alsó elemmel ellátottak. A meredek ugrás magassága a vizsgázó ló marmagasságának egyharmada. A széles ugrás magassága a vizsgázó ló marmagasságának fele. A rálovaglás felőli magasság alacsonyabb, meghívós. Szélessége az akadály magasságának fele. Az ugrások magasságának kiszámításakor 10 cm-en belül a kerekítés szabályai szerint kell eljárni.
A labirintus két egymásba fordított "E" betű, akadály rudakból kirakva. A folyosó szélessége 1 méter. (lásd 2. sz. melléklet)
b./ Készségvizsga fogatban
A fogatban történő vizsgáztatás során is a póniló készségét együttműködési hajlandóságát kell felmérni. A pónik munkáját 20x60 m nagyságú pályán lépés és ügetés jármódban értékeli a bíráló bizottság.
A fogat készségvizsga a húzópróbával kezdődik, amelyik kizárólag egyes fogatolásban végezhető, szán- vagy rönkhúzással. Az úgynevezett csúszóba fogás - amelyhez két személy vehető igénybe - bíráló bizottság előtt történik. Ezen az indítási próbán elegendő, ha a póni testsúlyának 20-25 %-át kitévő súlyt három alkalommal elindít, és készségesen húzza 20-25-30 méteren át. Az egyes megállásokkor a póninak feszült istrángokkal nyugodtan állnia kell, majd egyenletes hámba dőléssel kezd az újabb szakasz megtételéhez.
Az indítási próba külön nem pontozandó, de csak az a póni kezdheti meg a fogatos vizsgáját, amelyik e feladatot teljesítette.
A kocsiban történő vizsga a 20x60 méter nagyságú pályán elsősorban egyes, esetleg kettes fogatolásban végezhető.
A kocsit tekintve, az kettő- vagy négykerekű lehet, nyomtáv, fék és súly meghatározása nélkül, ám a kocsi biztonságát a tulajdonos szavatolni köteles.
A ló (lovak) szerszámzatára nincs előírás, de annak biztonsága követelmény.
A hajtónak előírt ruházata nincs, de tisztasága, ápoltsága magától értetődő. A kalap viselése és az ostor kézbentartása nyilvánvaló.
Egyes fogatnál segédhajtó nem kötelező, kettesnél egy fő segédhajtó szükséges.
A ló (lovak) ápoltságához nem férhet kétség.
A hajtónak a fogattal lépés és ügetés jármódban, egyenes-,
kígyóvonal és kör meghajtásával előre meghatározott feladatsort kell bemutatni. (lásd a szöveges leírást és a pályarajzot a 3. sz. mellékletben).
3. Vérmérséklet, kezelhetőségi vizsga
A póniknak, kislovaknak olyan vérmérsékletűnek kell lenniük, hogy a gyermek általi használatot, ápolást, gondozást lehetővé tegyék. Rosszindulatú, kezelhetetlen, munkavégzésben megbízhatatlan lovak nem kerülhetnek nyilvántartásba.
A vérmérsékletet, kezelhetőséget, a karaktert 1-10 pontig terjedő számskálán kell kifejezni az alábbi szempontok figyelembevételével.
a.) Szemlén elbírálandó tulajdonságok:
Jóindulatú, nyugodt a környezet iránt érdeklődő, de nem szangvinikus. A fajtára jellemző kívánatos viselkedésbeli tulajdonságokat egyértelműen mutatja. A fajtát javító módon rendelkezik a karaktert formáló tulajdonságokkal. 8-10 pont
Kissé ideges, a túlfűtöttség jelei észrevehetők, de különleges felkészültséget nem igénylő, határozott bánásmóddal jól kezelhető. Tenyésztésbe állításával a fajta vérmérsékletét, kezelhetőségét tekintve rontó hatás nem várható. 6- 8 pont
Nehezen kezelhető, a környezet leköti figyelmét. Különleges felkészültséget igényel a vele való bánás. Az adott tulajdonság tekintetében tartása állandó figyelmet igényel.
3- 6 pont
Környezetére, emberre és idegen lovakra egyaránt veszélyes, Az esetlegesség, a bizonytalanság, a rosszindulat érzetét kelti a bírálóban. 0-3 pont
Ez az utolsó kategória már nem kerülhet méneskönyvi felvételre.
Tekintettel a készségvizsga egyes elemei eltérő számú szempontjaira, azok csak önmagukban állják meg helyüket. Az összeadhatóság és összehasonlíthatóság érdekében mindegyik szempontot a lehetséges maximum százalékában kell kifejezni. Az azt követő összeadás után számtani átlagot számítva egyetlen pontszámmal jellemezhető a póni készségvizsgája.
A pónik gazdag fajtaszáma miatt és sokoldalúságuk következtében hasznosításuk rendkívül szerteágazó és pontosan meg nem határozható. Mindenféle valós munkavégzésre (pl. lovas íjászat, terápiás lovaglás, lovardai munkák, igás szolgálat, voltizsálás, hegyi terepen természetvédelmi őrszolgálat, csikós és speciális fogatbemutatók stb.) készségvizsga és összehasonlítási szabályzatot lehetetlen alkotni, ugyanakkor ezek jól példázzák a pónik használhatóságát. Ezt a valós teljesítményt - hitelt érdemlő dokumentálás mellett - kancák esetében készségvizsgának fogadja el az egyesület, de pontértékben nem fejezi azt ki. Tenyésztési engedélyre aspiráló méneknél a fenti rendszerű készségvizsgától nem lehet eltekinteni.
Fakultatív feladatok (STV II.)
Az egyesületi nyilvántartásban lévő pónik szerény hányada eddig is részt vett a lovassportok valamely ágában (vagy más minősítő feladatokban), ahol jelentősen teljesített.
A Magyar Lovassport Szövetség egyes szakágainak (díjlovaglás, díjugratás, fogat) országos bajnokság kiírásával remélhető, hogy növekvő számban rajthoz állnak egyesületi nyilvántartásban lévő pónik is. Az itt felmutatott eredményeket indokolt a póni teljesítményei, teljesítményvizsgái között nyilvántartani, majd minősítésüknél (törzskönyvi besorolásnál) tenyésztői munkánál figyelembe venni.
Minősülésre az alábbi lehetőségek kínálkoznak:
a.) versenyzés a lovassport bármely ágában, a Magyar Lovassport Szövetség szakági szabályzata alapján, a póniknak, kislovaknak kiírt versenyszámokban
b.) versenyzés a Magyar Lovaskör szakági szabályzata alapján a póniknak, kislovaknak kiírt versenyszámokban
c.) versenyzés a Penny Kupa kiírása alapján
d.) versenyzés az egyesület által szervezett, fajtára adaptált nyilvános versenyeken
e.) versenyzés az Első Magyar Pónifogathajtó Egyesület által kiírt versenyeken
f.) versenyzés a Magyar Póni Klub Szövetség nyilvános versenyein
g.) versenyzés a Gyermek- és Pónilovasok Országos Szövetsége keretein belül
A kiképzés a versenyzés során szerzett tapasztalatokat, az elért eredményeket a lovas (hajtó) írásban közli az egyesülettel, hogy azokat a tenyésztői munkában felhasználni, a számítógépes nyilvántartásnak (LÓINFORM, OLIR rendszer) továbbítani lehessen.
A lovassportban mutatott teljesítmény hozzájárul a mének törzskönyvi osztályba sorolásához. A mének és/vagy kancák elit minősítése sportbéli teljesítmények (STV II) nélkül nem adható ki.
A póni- és kislovak minősítése
Három éves korukig a csikók részletes küllemi bírálaton nem vesznek részt. A szopós, választott és évjárati csikók minősítése osztályba sorolással történik.
I. és II. osztályú minősítésre kerülhet sor, ezen belül 2 kategóriát (I/1, I/2, II/1, II/2.) lehet képezni.
Három éves korban a méneskönyvbe (és annak mellékletébe) kerülés egyik feltételeként kiemelten kell kezelni a részletes küllemi bírálatot. A készségvizsga pontszámában külön megjelölendő a küllem minősítése.
Ha a készségvizsga egyes szempontjainál bármelyik nem éri el az 50%-ot, a póni nem kerülhet egyesületi nyilvántartásba. Ugyancsak nem kerülhet egyesületi nyilvántartásba a póni, ha kapott pontjai nem érik el a lehetséges 50%-át.
50-62,4% készségvizsga pont között II/2 besorolású
62,5-75% készségvizsga pont között II/1 besorolású
75-82,5% készségvizsga pont között I/2 besorolású
82,5% feletti készségvizsga esetén I/1 besorolású lesz az egyed.
A tenyésztési szabályzat ezen belül megkülönbözteti a méneskönyvi kanca, a törzskanca és az elitkanca fogalmát.
Méneskönyvi kanca az, amelyik a méneskönyvi feltételeknek (származás, készségvizsga) megfelel, saját-, vagy ivadékainak sportteljesítménye nincsen
Törzskanca az a kanca, amelyik a méneskönyvi feltételek maradéktalan megfelelésén túl 6 tenyészévet követően legalább 3 ivadékkal, és ebből legalább 2 méneskönyvi követelményeknek megfelelővel rendelkezik.
Elitkanca az a kanca, amely a törzskancának megszabott feltételeken túl nyilvános versenyeken önmaga, vagy legalább két ivadéka minősül.
Fedezőmén az a mén, amelyik a méneskönyvi feltételeknek megfelel.
Törzsmén az a mén lehet, amelyik a méneskönyvi megfelelőségen túl a készségvizsgát I/2, vagy jobb minősítése tette lel, legalább 15 (választott és évjárati) csikója első osztályú, és rendelkezik 3 fedezőmén ivadékkal.
Elitmén az a mén, amelyik a törzsménnek megszabott feltételeken túl nyilvános versenyeken önmaga, vagy legalább 5 ivadéka minősül.
1. Számú melléklet
