A tábornoki kantár
A múlt héten az új Andrássy szobor kantárának kapcsán (az archív fotókon nem látszik pontosan a zabla és a szárak csatlakozása) felhívtam Pénzes Gábor barátomat, hagyományőrző őrnagyot. A beszélgetés rövid úton a katonai kantárokra fordult, azon belül is a tábornokok kantáraira. Gábor, – bár már máskor is meglepett széleskörű tudásával – ott, helyben, a telefonban elkezdte sorolni a kantár részleteit! Az adatok szinte követhetetlenek voltak számomra, ezért megkértem, hogy írja le nekem. Az alábbi levelet kaptam tőle, amit a Zabla és Kengyel blogon megosztok: egyrészt, hogy ezúton is erősítsem a kollektív emlékezetet, másrészt okulásul, hogy vannak még…
(Minden esetre, hogy mindenki lássa, Pénzes Gábor nem csak a szavak embere, melléklem fotóját is, hogy mindenkiben kellő tisztelet ébredjen.)
„Szervusz István!
Az Osztrák-Magyar Monarchia magyar tábornokainak díszkantárára egységesen vonatkozott az egész tábornoki karra fegyvernemi eredettől függetlenül a XIX. sz. közepétől.
A kantár formája, kivitelezése, veretékezése egyértelműen a huszár díszkantárokra utal, melyek eredetét egész a középkorig vissza lehet vezetni. Pompás darabjai maradtak fenn az ún. Teleki gyűjteményben a XVI. sz.-i főúri díszkantároknak. Ezeknek egyébként egyik leghíresebb darabja Bethlen Gábor által a Svéd királynak ajándékozott nyeregszerszám kollekció.
A tábornoki kantár anyaga 3-4 mm vastag marhabőr, amelyet 1 mm-es piros szattyánbőrrel borítottak. Innen a borított kivitelű kantár megfogalmazás. A tarkószíj 36mm széles, tarkórészén 22cm hosszú összetett lánc (mint a zablalánc), ami kampóval két oroszlán fej verethez kapcsolódik. A pofaszíj csatlékok 18mm szélesek és tulajdonképpen a tarkószíj félbevágásával szabatnak ki, hosszuk 19 cm és végükön szíjvég veret van. A kantár egésze félgömb veretekkel van kiverve, amelyeket a szattyánbőrön és a szíjbőrön egyaránt átszúrnak és a kantár fonákján leborítják a takaróbőr átlapolásával. Mind a homlok, mind az orrszíj egyaránt korongveretekkel kivert. A homlokszíjon 16 az orrszíjon 10 korong van Az orrszíj közepén egy hosszított három koronggal ellátott díszveret van. Az orrszíj a pofaszíj csatok alá egyszerűen be van csúsztatva, önálló tarkószíja nincs.
A kantár ún. homlokkeresztes kantár. A homlok és az orrszíjat egy összetett lánccal fedett, közepén homlokkoronggal (napkorong) ellátott és a ló fején keresztben futó bőrszíj köti össze, amely 38+9 cm hosszú. Egyik vége a homlokszíj 4. verete alá van bevarrva, a másik vége pedig a hátsó pofaszíj csat alá fut be és egy 9 cm hosszú és 2 mm vastag csatlék résszel a csatpecekben rögzül.
A kantár kiegészül még egy nyakló dísszel, amely 1,1 m hosszú és 2 cm széles a kantárral megegyező korongveretekkel kiverve úgy, mint a kanáron, a veretek távolsága 2 cm. A nyakló alján a ló nyaka alatt nyakló disz van, amelyet csak a magyar kantárokon látható nap és hold motívum díszit. Ez egy gömb, aminek az alján félhold alak van. A félhold belseje emberi arcot formáz. Egyébként a XVIII. sz.-i fringia típusú szablyapengék vésetén ugyan ez a motívum látható a madonnával együtt (madonnás pengék).
Ez egy rendkívül ősi szimbólum rendszer még a sztyeppei ősvallásból eredeztethető és a világ egységét, a harmóniát, egyensúlyt jeleníti meg, amit a két égitest egyszerre történő megjelenítése mutat. Sötétség-világosság. Nő-férfi egység. A férfi a nap (tűz, erő, harciasság, hév) a nőiség a hold (holdciklus hatása a nőkre, a hold-víz szabályozása árapály) a szimbólumok jelentése szerint. Az ősvallás egyébként az egységet hirdette, a főisten magában hordozta minkét jelentést, mint a nap-hold, sötét-világos, de ketté is vált, mint a földanya és a tüzes hadúr, vagyis a nap. Innen is látszik, hogy milyen bonyolult és egyben milyen egyszerű, természetközpontú volt a magyar ősvallás, ami nem az ellentéteket hirdette (jó és rossz) hanem az egységet, ami nélkül felborul a világrend (mint a nappal és az éj, a hold és a nap) mert az egyik nem lehet meg a másik nélkül. Ez még a magyar nyelvben a mai napig megvan és így csak a sztyeppei lovasnépek gondolkodtak. A letelepült nyugatiak soha. Ilyen szó pl. a feleség tehát két ember, férfi-nő egymás nélkül csak fél, a testvér, ami egy testből, egységből való származást jelent, az anyaföld, ami a hold hatása alatt áll és nőnemű (nem Vaterland, ami férfi eredetű), de a nap energiája élteti, a nélkül nem él, tehát egységként létezhet csak. Ezért vagyunk egyébként a mai napig lovasnép, bár ezeket az összefüggéseket csak kevesen szokták indokként felhozni.
Ezeket az ősi szimbólumokat hordozza tehát ez a díszkantár, ami pikáns módon a Monarchia hadseregében rendszeresítésre került. Bár, ha ezeket a korabeli osztrák hadvezetés tudta volna nem valószínű, hogy bevezette volna. Szerencsére ők csak egy esztétikus díszt láttak ebben a maguk korlátolt nyugati felfogásukkal.