Bábolna és ménesei

2013.10.02 19:24

Méneseket bemutató sorozatunkban ezúttal Bábolnára látogattunk, ahol két éve alakult meg a Nemzeti Ménesbirtok Kft., a tenyésztői munka biztos hátterét jelentő gazdasági társaság. A Bábolnán hallottak szerint mind az arab lovakra, mind az angol telivérekre sikerekkel kecsegtető jövő vár.

Ma már történelem

1789. A királyi udvar, Csekonics József tanácsára, a gróf Szapáry családtól megvásárolja a 6600 holdas Bábolna-birtokot, amely a Bécsbe hajtandó vágómarhák pihenőállomásaként, valamint a Mezőhegyesi Ménes fiókméneseként működik.
1806. Csekonics nyugdíjba vonulása után Bábolna önálló ménessé válik.
1809. Napóleon seregei elfoglalják és felgyújtják az időközben kiürített ménes épületeit.
1816. A királyi udvar úgy határoz, hogy Bábolnán ettől az évtől kezdve csak keleti vérű mének fedezzenek. Így kerül ide a franciáktól zsákmányolt 6 arab vérű mén, és ugyanebben az évben vásárolja meg a ménes Fechtig bárótól Siglavy Gidrant, a gidrán fajta alapító ősét, valamint a kancacsalád-alapító 74. Tiffle nevű kancát.
1836. Von Herbert őrnagy első lóvásárló expedíciója keletre. Többek között a Koheil-Siglavy törzsből származó, Shagya nevű almázott mézszürke mén is ezzel az expedícióval kerül Bábolnára. Később ez a mén a bábolnai arab fajta névadójává válik, és kiváló utódainak köszönhetően máig népes és virágzó törzset alapít.
1843. Von Herbert báró második expedíciója Egyiptomba, mely kevésbé volt eredményes, mint a megelőző.

Sikerek és változások

1849. A szabadságharc elől egy évre Grazba menekítik a ménest. Időközben eltérve az eredetileg megszabott iránytól, a ménesben alkalmazott kladrubi és angol telivér ménekkel korábban folytatott kísérletek oly mértékben veszélyeztették az egységes arab állomány kialakítását, hogy újabb tenyészanyag-vásárlások válnak szükségessé.
1852. Gottschlig ezredes expedíciója Szíriába. Ekkor vásároltatik többek között a Dahoman és a Gidran-El Bedavi mén is.
1856-57. R. Brudermann lovag lóvásárló expedíciója Szíriába, valamint az Arab-sivatagba. 14 mén, többek között Aghil Aga és 32 kanca érkezik Bábolnára. A szokatlanul nagyszámú és jó minőségű állomány pozitív hatást fejt ki a ménesre.
1868. dec. 29-től a lótenyésztés átkerül a Magyar Földmívelésügyi Minisztérium hatáskörébe.
1869. jan. 1-től Bábolna magyar állami tulajdonba kerül. Leveldi Kozma Ferenc lesz az összes magyar ménes, így Bábolna irányítója.
1870. A Földmívelési Minisztérium lótenyésztéssel foglalkozó bizottsága (báró Wenkheim Béla, gróf Szapáry Iván, Jankovics József, gróf Festetich Géza és Kozma Ferenc) megszemléli a Bábolnai Ménest, eltávolítja a nem arab vérű egyedeket, osztályozza a fedezőméneket, kiemeli többek között a Mahmud Mirza és az El Delemi nevű arab telivér méneket. A kancákat is szigorúan szelektálják, s az így keletkezett hiány pótlására Mezőhegyesről 45 arab vérű kancát helyeznek Bábolnára. Elrendelik, hogy a kancák (150 db) törzsállományba sorolásuk előtt előzetes teljesítményvizsgát tegyenek úgy nyereg-, mint kocsihasználatban. Amelyek nem váltak be, azokat kiselejtezik.
A ménesbirtok területe ekkor 7067 hold és 369 négyszögöl, melyből több mint 3800 holdon szántóföldi termelés, elsősorban takarmánytermelés folyik. A ménes szorosan vett ellátószemélyzete 7 tisztből és 173 fő legénységből áll. A ménesbirtokon további 258 fő dolgozik, emellett az idénymunkákra szerződtetett cselédség. A Magyar Királyi Állami Ménes Intézet a kor egyik legmodernebb gazdaságává válik, amely amellett, hogy eltartja a ménest, nyereséget termel, és a legújabb mezőgazdasági technológiákat alkalmazza mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés terén. A ménesbirtokon dolgozók számára munkakör szerint meghatározott pénz-, illetve terményilletmény járt. Egyedülállónak számított az is, hogy a ménesnek saját kórháza volt, ahol mind a katonai legénység, mind a gazdasági cselédek és hozzátartozóik ingyenesen részesültek gyógykezelésben, gyógyszerekben, sőt kórházi ápolásuk során ingyen étkezést is kaptak. Ez a biztos és kiszámítható gazdasági háttér, valamint a kiemelten megbecsült és szakértő munkaerő az egyik megalapozója volt annak a tenyésztői sikernek, amely az elkövetkező időkben jellemezte a Bábolnai Arab Ménest.

Világsikerek

1878. Párizs, világkiállítás. A magyar királyi állami méneseket külön 500 frank értékű aranyéremmel jutalmazzák. Különösen a Jussuf nevű arab telivér mén (apja a kitűnő Mahmud Mirza), valamint a rendkívül nemes és megfelelő méretű arab félvérek keltenek feltűnést, ami a franciákat az arab és anglo-arab mének fokozott használatára ösztönzi. Az eredmény máig ható.
1885. Fadlallah el Hedad Mihály 4 db, eredeti arab mént és 5 kancát vásárol Bábolna számára. Köztük O'Bajan fekete mént, Koheilant és Saklavy Jedrant. A kancák közt van a családalapító 81 Koheila is.
1900. A párizsi világkiállításon O'Bajan-6, az arab telivér mén első helyezést ér el. Koheilan I bábolnai arab fajta törzsmén és 88 Shagya VIII bábolnai arab fajta törzskanca annyira lenyűgözi a bírálóbizottságot, hogy számukra különdíjat (Grand Championat) adományoznak.

A virágkor

1901. Fadlallah Mihály újabb expedíciója, melynek során többek között megvásárolja a Siglavy Bagdady, valamint Mersuch nevű törzsalapító méneket és a 216 Semrie családalapító kancát. Bábolna az elkövetkező tíz évben virágkorát éli.
1919-ben, az első világháború végén a román csapatok betörtek Bábolnára, és az el nem menekített állományt, közel 100 lovat elhajtották, köztük az idős Siglavy Bagdadyt is. Különösen az arab telivér állomány sínylette meg a megszállást. Ez az állomány alapozta meg a későbbi román arablótenyésztést.
1925. Kemir, arab telivér mén érkezik a weili ménesből a telivér állomány frissítése céljából. Ebben az évben áll tenyésztésbe Gazal II.
1931. Kuhaylan Zaid, eredeti arab mén tenyésztésbe állítása.
1932. Pettkó-Szandtner Tibor lesz Bábolna ménesparancsnoka. Az ő következetessége és tenyésztési zsenialitása révén Bábolna az akkori Európa legjelentősebb arab ménesévé válik, azaz második virágkorát éli.
1945. Elveszítjük a II. világháborút. A ménest a teljes megsemmisülésétől Pettkó-Szandtner előrelátása menti meg. Két, regenerálható részre osztja az állományt, és az egyiket kimenekíti Németországba, ahonnan jó része később hazakerül. Az itthon maradt állomány megsemmisül. 
1948. Hazaérkezik a ménes maradéka, megindul az újjáépítés. Az új rendszernek nincs szüksége az arab lóra, ezért megkezdődik egy negyven évig tartó folyamat, melynek során a ménes vegetál, értékes ménvonalak, kancacsaládok pusztulnak ki, vagy jobb esetben kerülnek külföldi kézbe.
1968-72. Egyiptomi arab mén- és kancaimportok, többek között Ibn Galal, Farag és Ghalion nevű arab telivér mének kerülnek a ménesbe, valamint több egyiptomi import kanca, amely a mai arab telivér állomány alapját képezi. Közben a shagya-arab lófajta csaknem elveszti eredeti típusát, mivel az indokoltnál nagyobb mértékben használják keresztezési partnerül az állományban az arab telivért.
1978. A WAHO (Arab Telivér Tenyésztők Világszövetsége) döntése a bábolnai arab fajtát nem mint arab telivért, hanem mint tiszta vérű arab lófajtát ismeri el. Az e lovakat tenyésztő német, osztrák és svájci tenyésztők megalakítják önálló fajtatenyésztő egyesületeiket, s az általuk tenyésztett lófajta legnépesebb törzse után shagya-arabnak nevezik el. (A "bábolnai arab" névhasználathoz Bábolna akkori vezetősége nem járult hozzá.)
1985. A különböző nemzetek shagya-arab tenyésztői megalakítják nemzetközi szövetségüket, az ISG-t. Jelenleg már 11 nemzet shagya-arab tenyésztését koordinálja a szervezet.

A ménes révbe ér

1989. 200 éves a Bábolnai Arab Ménes.
1990. Új vezetés veszi kézbe a tenyésztés irányítását. Megalakul a Magyarországi Arablótenyésztők Egyesülete (MALE), a magántenyésztők számára is megnyílik az évtizedek óta elzárt ménes. Bábolna felveszi a kapcsolatot az ISG-vel (Nemzetközi Shagya-arab Szövetség). A 24. órában megkezdődik a bábolnai shagya-arab állomány regenerálása, a törzsek újjáélesztése. Import és bérelt mének segítségével, nemzetközi célpárosításokkal, illetve néhány kitűnő kanca vásárlásával. Újra felível az arab ló csillaga Bábolnán, amelynek jelentős része van abban, hogy lassanként újraéled, és ismét Európa egyik legjelentősebb állományává válik a magyar shagya-arab. 
2001. Megalakul a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.

Első a tradíció

Hogy a jelenben milyen feltételek és feladatok mentén működik a ménes, és mik a jövő tervei, arról Rombauer Tamás ügyvezető igazgatót kérdeztük.

Melyek jelenleg a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok tenyésztési feladatai? Feladatunk elsősorban a génmegőrzés, az őshonos shagya-arab, vagy ahogyan azt 1978 előtt nevezték, bábolnai arab megőrzése és olyan irányú tenyésztése, hogy minél jobban megfeleljen a mai kor lóhasználati követelményeinek. Fontosnak tartom tisztázni, hogy nem a fajta átalakításáról van szó, hanem az eddigi hagyományos tenyésztési módszerekkel történő tudatos, teljesítmény és használhatóság irányába történő előrelépésről. Ezzel összhangban génmegőrzési programunkat úgy szeretnénk végrehajtani, hogy Bábolna központja lehessen mind a hazai, mind a nemzetközi shagya-arab tenyésztésnek. 
Az arab ménes másik fajtája az arab telivér, amelynek tenyésztésénél fő célunk ismét a világ élvonalába kerülni. Erre annál is inkább szükség van most az európai uniós csatlakozás küszöbén, mert az európai piacon támogatás hiányában minden olyan tevékenység felszámolja önmagát, amelyik nem megfelelő minőséget állít elő, tehát nem eladható. Ez volna röviden az arab ménes tenyésztési feladata.

Mekkora létszámmal és milyen adottságokkal működik ma az arab ménes? Jelenleg az arab ménes három helyen üzemel. Bábolnán, a csikótelepi 34 hektáron az anyakancák és az évjárati kancacsikók nyertek elhelyezést. Ölbő 180 hektárján a méncsikók és a fiatal kancák legelhetnek. A ménesudvarban is mintegy 80 lovat tudunk elhelyezni, itt állnak a törzsménjeink, valamint a használati lovak és a vemhes kancák. Ez összesen 280 lovat jelent, ebből 54 a tenyészkanca és tizenhat a fedezőmén. Ezek a mének természetesen nemcsak az 54 tenyészkanca fedeztetésére szolgálnak, hanem a Bábolnán fennmaradt törzsek fenntartására és a köztenyésztésből fakadó igény kielégítésére is. A MALE tagjaival történt megegyezés és egyesületi együttműködés keretében Bábolna elsősorban az O'Bajan, a Kemir, a Gazal és a Shagya törzseket kívánja fenntartani. Reményeink szerint most sikerül újjáéleszteni a Jussuf törzset is, ugyanis sikerült az FVM támogatásával megvásárolnunk az utolsó, már 17 éves, Jussuf vonalbeli mént, megmentve a törzset a teljes kipusztulástól.
Van két kitűnő Gazal ménünk. Gazal XIX Paris, amelyet Németországból hoztunk vissza, nagyon jó örökítőnek bizonyult, kitűnő csikói vannak, és talán sikerül megvásárolnunk. Rajta kívül saját tenyésztésű, Gazal XVIII-as törzsménünk is szép reményekre jogosít. Jelen pillanatban az O'Bajan törzs a legszélesebb, ott több vonal is rendelkezésre áll. Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy a szintén ebből a vonalból származó Bajar nevű mén több, ugrósportban sikeres utóda révén a különböző félvér fajták tenyésztőinek is felkeltette az érdeklődését. Legjelentősebb ménünk ebből a vonalból O'Bajan XX Pamino, amely Bajar fia, számtalan kitűnő utóda sikert sikerre halmoz egész Európában. A shagya törzsből Shagya IV-1 és Shagya VI törzsmén áll Bábolnán, amely maga is szép sikereket ért el ugróversenyeken. Apja, a nagyrámájú Shagal (Shagya III) szintén tehetséges ugróló volt, a Shagya XXXVI ménvonal egyik utolsó leszármazottja. A Kemir vonalat két fiatal, saját tenyésztésű, értékes import kancánk után született ménünk, Kemir V-2 és Kemir V-5 képviseli.
A lótenyésztés nem olcsó dolog, a törzsállat-tenyésztés a legtöbb állatfaj esetében önmagában veszteséges, ezért igyekszünk a tenyésztés szabályainak betartásával a lovak létszámát szigorú keretek között tartani. A minőség megtartásának záloga egy erőteljes szelekció, amit az értékesített lovak számának növelésével kívánunk elérni. Ez már csak azért is lehetséges, mert amennyiben a tenyésztői munka helyes, egy tenyészállatról úgy 12 éves korára kiderül, hogy mit ér, egy kancának ekkor már két vagy három, nálánál jobb ivadékkal kell rendelkeznie, nem beszélve a ménekről. Így a már bizonyított, a piac által legjobban keresett, tíz év feletti tenyészállatokból tudnánk értékesíteni sokkal kedvezőbb áron, mint egy fiatal csikót vagy egy elaggott, idős lovat. Ez hatványozottan érvényes a ménekre, hiszen az volna a jó, ha az idősebb mének folyamatosan szorulnának ki a tenyésztésből, mivel még jobb ivadékok követik őket. Ez egyébként az egyesület (MALE) törekvéseivel is összhangban van, hiszen ma több mint 80 arab mén van az országban, ami az évente születendő 250 csikóhoz túl sok. Az lenne ideális, ha minden tenyésztő belátná, hogy akkor jár jobban, ha a ménpark minőségi felső egyharmadához, a garantáltan javító hatású ménekhez vinné a kancáját fedeztetni, és nem keresné a "kalandot" a hozzá esetleg közelebb eső, de kevésbé a kancához illő, gyengébb minőségű ménnel.

Mire használható ma a shagya-arab ló? Állóképességük miatt a távlovaglásban, távhajtásban verhetetlenek. Jó lovassal 120-130 cm-es pályán is nagyon jó eredményeket érnek el velük az ugrósportban, hogy ne hazabeszéljek, elég, ha az Airvent Rt. (Aladin, Szultán) vagy az Europharma Kft. lovainak (Pagát) eredményeit említem. A mai shagya-arab ló nagyon alkalmas főleg fiatal lovasok számára a sportban, emellett távlovaglástól a fogathajtásig vagy egyszerűen csak igényes hobbilóként számtalan területen használható, gyors, intelligens és szép küllemű lófajta. Ma már, nemességét megtartva, méretében is megfelel az igényeknek. A gond talán az, hogy nem megfelelő a fajta reklámja. Azt hiszem, e téren vagyunk a leggyengébbek más, külföldi fajtákkal szemben.

Milyen perspektívája van ma a másik fajtának, az arab telivér tenyésztésének Bábolnán? Nekünk hagyományainkat kell elsősorban ápolnunk. Mit jelent ez? Az állományunk fele egyiptomi arab, ami a világ állományának mindössze a 3%-a. Ezt mindenképpen tisztavérben kívánjuk fenntartani, ami üzleti szempontból is helyes vállalkozás. Az állomány másik fele inkább a lengyel arabhoz hasonlítható típus. Ezeket megpróbáljuk úgy tenyészteni, hogy a későbbiek során részben galoppversenyekben ki tudjuk próbálni, de mindenképpen törekszünk arra, hogy a szépség mellett a teljesítmény megtartása jellemezze tenyésztésünket. Ehhez megpróbáljuk az elérhető legjobb egyedeket nemesítőként felhasználni. Nehezebb a helyzet az egyiptomi állománynál, mert az európai asil-arab állomány beltenyésztettsége miatt kevés az elérhető, számunkra is megfelelő egyed, és igazi ritkaságszámba megy az, ami egészen kiemelkedő.

Hol helyezkedik el Bábolna ma a világ arablótenyésztésében? Szerencsére Bábolna régi hírneve máig is töretlen, az pedig, hogy mi a pillanatnyi benyomása a tenyésztőtársadalomnak Bábolnáról, nagyban függ az itt végzett munkától és annak nemzetközi visszhangjától, sikerétől. A jó eredményeket évtizedekig fenn kell tudni tartani ahhoz, hogy az beivódjon a köztudatba, egy-egy rossz hír viszont ezt évekre visszavetheti. Sikeresen részt kell vennünk újra az európai tenyészszemléken, tenyésztési és egyéb eseményeken. A célunk természetesen nem lehet más, minthogy újra az élvonalba kerüljünk.

Milyen a kapcsolata az arab ménesnek a hazai arablótenyésztők egyesületével, a MALE-val? Három év után végre rendeződni látszik a helyzet. Ismét nagy a várakozás a tagok részéről, de ma ennek csak részben tudtunk megfelelni. Jövőre aktívabbá kívánjuk tenni együttműködésünket. Szeretnénk felajánlani a tagságnak, hogy szezonban Ölbőn egy felállító istállót működtetnénk eladó arab lovakkal. Így a vevőnek nem kell beutaznia az egész országot, hanem kölcsönös előnyök alapján az ide beadott, és valamilyen szinten kiképzett lovát továbbképezzük, illetve a vevők számára bemutatjuk. Lehetőségeinkhez mérten ezt előtte Interneten, újságban stb. meg is hirdetjük.

Milyen feltételek közepette gazdálkodik ma a Bábolna Ménesbirtok Kft.? Jelenleg Bábolna deklaráltan száz százalékos állami tulajdonban van a 2001. augusztus 1-jén megalakult Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. révén, ami a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz tartozó, állami finanszírozású intézmény. Ennek fő feladata a két ménes, a Bábolnai Arab és a Dióspusztai Angol Telivér Ménes fenntartása, működtetése, a történelmi épületegyüttesek megőrzése, hasznosítása és az idegenforgalom fejlesztése. Emellett van erdészeti és vadászati ágazatunk, valamint a bábolnai arborétum is a Kft.-hez tartozik. Már ma is és a jövőben egyre inkább arra törekszünk, hogy tevékenységünk minél kisebb költségvetési támogatást igényeljen, bár ma a ménesbirtok szerkezete ezt még nem teszi lehetővé.

Mik a jövő tervei? Ahhoz, hogy kevesebb költségvetési támogatást vegyünk igénybe, egy sor elképzelésünk van. Hogy a terveinket megvalósíthassuk, forrásra van szükségünk, melynek egy részét a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. szolgáltatásainak kiszélesítésével szeretnénk előteremteni. Ezek közül elsőként említem a tenyésztők számára talán legfontosabbat, a fedeztetési állomásunk kibővítését. Emellett szeretnénk beindítani egy spermamélyhűtési programot, és a későbbiekben egy spermabankot létrehozni. Így a különböző törzsek legjobb képviselőit, illetve azok örökítőanyagát hosszú távon is megőrizhetjük.
Újabb fejezetet jelent Bábolna történetében a belovaglóképzés beindítása. Az idén 18 fiatal kezdte meg a tanulmányait. Itt rendelkezésükre áll az a minőségi lóanyag, ami egy jó színvonalú képzés megvalósulásához kell. Ehhez keressük a legjobb szakembereket is, hiszen azt Bábolna nem engedheti meg magának, hogy olyan papírt adjon ki, amely mögött nincs tartalom. 
Szolgáltatásaink egyik legjelentősebb szegmense az idegenforgalom. Ez később a lótenyésztésből származó veszteség csökkentésére szolgálhat. Van egy nagyon szép éttermünk, egy kisebb szállodánk, valamint egy másik szállodával is jó az együttműködésünk a városban. Ezenkívül kínáljuk tradicionális lovasprogramjainkat is. Ezeket összekapcsolva tehetünk szert bevételre. Fontos viszont a megfelelő kihasználtság. Ezért mindenképpen növelni kell a látogatottságot. Ennek érdekét is szolgálják a különböző rendezvények, tanfolyamok, kiállítások. Új ötletünk egy diplomata lovas klub létrehozása, így is szeretnénk elősegíteni, hogy lovaink a megfelelő vevőkörrel találkozzanak.
Szolgáltatásainkhoz tartozik még a panziós tartás, az itt vásárolt lovak szállítása, és mint azt említettem, a tanfolyamok, versenyek, tenyészszemlék, kiállítások szervezése. Így például a jövő év egyik legjelentősebb tenyésztési eseménye lesz, hogy újra rendezünk nemzetközi tenyészszemlét arab lovak számára augusztus elején, ami lehetőséget ad a hazai tenyésztőknek is a bemutatkozásra. Az utána következő héten lesz Varsóban a WAHO minden két évben esedékes konferenciája, és a résztvevők közül többen is érdeklődnek az eseményünk iránt.
A lovasversenyek rendezésével kapcsolatban szeretnénk továbblépni. Ezt segíti Bábolna kedvező fekvése és infrastrukturális lehetőségei is. Már hagyományos az augusztus 20-i bábolnai CSI ugróverseny.
Húsz éve sikeres a Bábolnai Gazdanapok, amelyet az idei évben 85 ezren látogattak meg. 2004-ben szeretnénk további kiállításokat Bábolnára hozni, mert ez nyereséges vállalkozás.
A ménes virtuálisan is nyitottabbá kíván válni, ezért az Interneten is markánsabban kívánunk megjelenni (www. babolnamenes. hu), mert Nyugat-Európában és a tengerentúlon ezen a téren is nagyon aktívak az arabtenyésztők, így egy jól sikerült honlappal élő kapcsolatot tudunk kiépíteni.
Vannak nagyobb terveink is. Egyik ilyen, hogy vállalkozói tőkét és EU-támogatást is bevonva egy új, a mai kor igényeit is kielégítő lovardát szeretnénk felépíteni, mivel a jelenlegi, még a múlt században épült lovardánk kicsi a megnövekedett feladataink ellátásához, és alkalmatlan kiállítási térként és versenyek rendezésére.
A másik elképzelésünk pedig egy több országra kiterjedő szövetség létrehozása, amely az európai történelmi méneseket fogná össze. Rövidesen az EU tagjaivá válunk, ahol is a tagországok szinte mindegyikének van történelmi ménese, amely máig nagy genetikai értékeket ápol. Egy ilyen együttműködésnek a keretében mód nyílna a tapasztalatok cseréjére, ugyanakkor egy egységes fellépés még inkább hangsúlyozná ezeknek a patinás intézményeknek a szerepét, fontosságát Európa kulturális örökségében. Egy Spanyolországtól Dániáig, Lengyelországtól Magyarországig létrejövő együttműködés uniós szinten is támogatható lehetne egyfelől mint turisztikai célpont, másfelől mint egy speciális terület érdekközössége. Mindez hatékonyabb érdekérvényesítésre tenne képessé bennünket az EU-n belül is. Bábolna megcélozza azt is, hogy a nem túl távoli jövőben a világörökség részévé válhasson, hiszen ilyen hely, ahol egy lófajta a kialakulásától napjainkig gyakorlatilag változatlan formában, eredeti környezetében és épületeivel fennmaradt, kuriózumnak számít. Ha ezt sikerülne elérni, az minden szempontból nagy eredményt jelentene nemcsak nekünk, hanem az országnak is.

Dióspuszta, az angol telivérek otthona

A lótenyésztéséről híres Tata szomszédságában fekszik Dióspuszta. Lótenyésztéssel való kapcsolata a múlt század elejére nyúlik vissza, mikor Jaross Sándor földbirtokos ménest telepít ide. Jelentősége növekszik, mikor a II. világháború után a ménes épületeiben nyer elhelyezést a Honvéd Lónevelő Telep. Ide azokat az angol telivéreket telepíti a Hazahozatali Kormány Bizottság, amelyek a kisbéri, az ászári, vagy valamelyik egyezményes ménes állományából kerültek haza. A honvédség kezelésében levő telepen már rövid idő elteltével kezdett beérni a tenyésztői munka sikere, hiszen olyan legendás mének fedeztek itt annak idején, mint pl. Róbert Endre, Intermezzo II, vagy Fidibus. A telep első derbynyerője Szaladin volt, majd őt követte Roppant, és talán a tenyészet egykori legnagyobb sztárja, Imperiál apja, Imi. Az ötvenes évek sikersorozata után jött a magyar lótenyésztés szempontjából sorsdöntő 1961-es esztendő. Ekkor hozzák meg a döntést, mely szerint az ország valamennyi (mind a hat) angol telivér ménesét a Bábolnai Állami Gazdaság irányítása alá helyezik. Köztük van Dióspuszta is. A tenyésztői munka azonban nem áll meg, hiszen ebben az időben fedezett itt Nostradamus, később Seebirk, a ménes sztárja, majd a '70-80-as évek másik favoritja, az amerikai vérvonalú Jolly Jet, amely ivadékai révén a nyolcvanas években többször is elnyerte az apaménchampioni címet Imperiál elől. Később Dióspuszta mint Nemzeti Ménes működött, ahol fő profilja az angol telivér tenyésztés mellett az egyre növekvő számú magántenyésztői kör fedeztetési igényének kielégítése volt nem kisebb ménekkel, mint pl. Try Star, Horatio Luro, Western Star stb. A ménes történetének új fejezete kezdődött 2001 augusztusában, mikor a megalakuló Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. részévé válva, ide zsúfolták a Kerteskői Ménes állományát, így itt összpontosult az ország valamennyi, állami tulajdonú angol telivér kancája. A legfrissebb fejleményekről kérdeztük az ügyvezető igazgatót.

Hány ló van jelenleg Dióspusztán? Ma Dióspusztán az angol telivér ménesben 220 a lovak létszáma, 54 tenyészkanca és szaporulata alkotja ezt az állományt.

Jelenleg mekkora terület áll rendelkezésükre? Dióspuszta mintegy 100 hektár legelőt és 200 hektár szántóterületet használ. A Dióspusztai Ménes nagyon sokáig mint Nemzeti Ménes működött. Ez azt jelentette, hogy a legjobb ménekkel rendelkezett, amelyhez a magántenyésztők is odavezethették a kancájukat. Ez a működés megpecsételődött akkor, mikor Kerteskőről átkerült a kancaállomány, és ezáltal nem maradt hely vendégkancák számára. A mének is megöregedtek, nem is annyira a kor, mint inkább a teljesítmény szempontjából, hiszen a profi angol telivér tenyésztés igényli a mind jobb teljesítményű apaállatokat. A kerteskői állománnyal valóban gazdagodott Dióspuszta, mert így a két ménes állományából a legjobb kancák maradtak ott. Mára az 1961-ben a Bábolnai Állami Gazdaság által átvett telivér ménesekből ez az egy maradt, és itt koncentrálódik az egész állami angol telivér tenyészanyag. Ez egy olyan genetikai kincs, amelynek a fejlesztésén kell munkálkodni, nem pedig azon töprengeni, hogy mi legyen a Dióspusztai Ménes sorsa, vagy hogy létszámot kellene csökkenteni, vagy amit a szkeptikusok már többször megállapítottak, megszüntetni. Kiutat kell keresni a mai nehéz helyzetből. Jó jel, hogy a budapesti galopp-pálya rekonstrukciója ismét lendületet vett, illetve, hogy Ebreisdorfban, Ausztriában, 30 km-re Soprontól új galopp-pálya nyílik, ahol a münchenihez hasonló nyereményekért futhatnak majd a lovak. Amennyiben májusban megnyílnak a határok, akkor Dióspuszta nagyon kedvező helyzetbe kerülhet, hiszen akár Budapest, Ebreisdorf vagy Pozsony is szinte egyforma távolságra van innen, azaz mind a három helyen egyforma eséllyel indulhatnak el az itt tenyésztett lovak. Ezek reménykeltő fejlemények, azon kell dolgoznunk, hogy hogyan tudunk optimális feltételeket biztosítani a telivér csikók trenírozásához. Erre Bábolna mellett Ölbőn, a tréningpályán nagyszerű lehetőség nyílik.

Ezzel elérkeztünk a telivértenyésztés legfőbb mozgatórugójához, a versenyzéshez, futtatáshoz. Valamire való telivér ménes nem lehet meg futtatás nélkül, hiszen ez visszajelzés, amely megmutatja, milyen szintű tenyésztés folyik a ménesben. Az elért sikerek emellett jó reklámot is jelentenek, ami az eladások szempontjából fontos. Ezért mindenképpen szükség van egy kisebb létszámú, állandóan versenyző állományra. 
Jelenleg 40 lovunk áll tréningben Piotr Czarniecki (ld. a képen Kegyúr mellett) idomításával, Kállai Pál, a zsokétársadalom doyenje pedig az első zsokénk, legutóbb a magyar St. Legert nyerte.

Mi volna a ménes ideális kancalétszáma? Negyven kanca és szaporulata, melyre a ménes épületeit méretezték. Az arab méneshez hasonlóan, itt is szeretnénk több szolgáltatást nyújtani. Ez azt jelenti, hogy olyan méneket szeretnénk felállítani bérlet, illetőleg vásárlás formájában, amelyek felkeltik majd a hazai telivértenyésztők érdeklődését, és kielégítik igényeiket. A Bábolna Ménesbirtok feladata már ma is és a jövőben egyre inkább, hogy szolgálja a honi lótenyésztést, ne csak az itt tenyésztett és kiképzett lovakkal, hanem infrastruktúrájával és a helyzetéből adódó összes lehetőséggel együtt.

Jó tudni: Tudni kell, hogy ma az arab telivér tenyésztése teljesen specializálódott. Az egyik - nálunk talán legismertebb - tenyészirány az ún. show-ló, a bemutatókra tenyésztett arab telivér, amely a sajátos bírálati szisztéma (5 x max. 20 pontos) következtében elvesztette, vagy a határán mozog a használhatóságnak, például lábszerkezet tekintetében. Mert míg a típusra 18-19 pontot lehet szerezni, addig nem nagy probléma, ha a lábszerkezetre csak 14-15 pontot ad a bírálóbizottság, mert akkor is az a ló nyer, amelynek extrém a típusa. Ezért az arab telivérnél egyfajta küllemi formalizmus lett úrrá, ami komolyan veszélyezteti a közmondásosan szilárd szervezetét, valamint mivel teljesítmény oldaláról sincsenek ezek a show- lovak kipróbálva, a használhatóságuk is kérdéses. A tenyésztésnél ezeket a szempontokat figyelembe kell venni, magyarán nem szabad csak a show-eredmények alapján tenyészteni.
Az arab telivér másik hasznosítási iránya a galoppversenyzés, amiben ma a franciák utcahosszal vezetnek, de az ő lovaik már szinte nem is hasonlítanak az arab lovakra.
A harmadik irány a távlovaglás, amelyre Magyarországon is komoly igény van. Itt pedig inkább egyedeket kell keressünk, amelyek a távlovaglásra alkalmasak. Erre tenyészteni nagyon nehéz, hiszen itt nagyon sok összetevőnek kell szerencsésen együttállni ahhoz, hogy a ló kiemelkedő teljesítményt nyújtson.