Bábolna Nemzeti Ménesbirtok
1789-ben a királyi udvar Csekonics József tanácsára, a gróf Szapháry családtól megvásárolta a 6600 holdas Bábolna-birtokot, amely a Bécsbe hajtandó vágómarhák pihenőállomásaként, valamint a Mezőhegyesi Ménes fiókméneseként működött, majd 1806-ban önállóvá vált.
1816-tól már csak arab mének fedeznek a ménesben.
1836-ban Von Herbert őrnagy keletre indult lóvásárló expedícióján, és magával hozta Bábolnára a Shagya nevű almázott mézszürke mént is. Később ez a mén lett a bábolnai arab fajta névadója, és kiváló utódainak köszönhetően máig népes és virágzó fajtát alapított.
1878-ban a Párizsi Világkiállításon a magyar királyi állami méneseket külön 500 frank értékű aranyéremmel jutalmazták.
1885-ben került Bábolnára az O’Bajan fekete arab mén, aki igen értékes fedezőméne lett az állománynak.
Az első világháború végén román csapatok betörtek Bábolnára, és elhajtották az állomány Magyarországon maradt részét.
1925-ben beállt a tenyésztésbe Gazal II.
1932-ben Bábolna az akkori Európa legjelentősebb arab ménese volt.
A második világháború után a Németországba menekített állomány visszatért Bábolnára, de a háború alatt itthon maradt állomány megsemmisült. Az elkövetkező negyven év alatt a ménes vegetált, értékes ménvonalak és kancacsaládok pusztultak ki.
1978-ban a bábolnai arab fajtát nem mint arab telivért, hanem mint tisztavérű arab lófajtát ismerik el.
Azonban a második világháború után alkalmazott túlzott arab telivér keresztezéssel a fajta majdnem elvesztette jellegét.
1990-ben regenerálták a shagya arab állományt, és újraélesztették a törzseket.
2001-ben megalakult a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.
A tenyésztés mellett a hagyományok megőrzése és bemutatása szintén fontos feladat. A Ménesudvari Programok közt szerepel többek között a ménesudvar meglátogatása ( a kocsi-, lovas- és vadászmúzeum, a világhírű arab ménes mén- és kancaistállói, fedett lovarda), csikótelep és az arborétum –benne a Híres Lovak Emlékparkjának- megtekintése, horgászat, szalonnasütés, grillezés, bográcsban való főzés az Ölbő pusztán. A ménesudvari színház 200 fős konferenciák és állófogadások lebonyolítására is alkalmas.
Bábolna történelmi múltja, földrajzi adottsága tálcán kínálja a turisztikai célú hasznosítást. Innen egy órás autóúton belül elérhető a világörökség részét képező Pannonhalmi Főapátság, a különlegesen szép bakonyi térség (Herend, Zirc), a világon is ritkaságnak számító komáromi erődrendszer, így Bábolna kiváló kiindulópontja lehet a környék turizmusának. A Ménesbirtok megalakulásától kezdve igyekszik szélesíteni a turisztikai szolgáltatások és látnivalók körét: patinás környezetben kínálnak lehetőséget lovaglásra, kocsikázásra, vadászatra, horgászatra, oktatásra és tréningre. Az Imperiál Szálló és a kitűnő konyhával rendelkező Ötösfogat étterem teszi még felejthetetlenebbé az ittartózkodást. Az utóbbi hónapokban megkezdődött az őshonos állatok parkja, az állatsimogató kialakítása az Arborétumban, ahol a Híres Lovak Emlékparkja is található. Lehetőség van lovas fogattal is körbejárni a látnivalókat.
Az ölbői horgásztavon lehetőség van csónakázásra és horgászatra is, valamint a tóparton bográcsos és grillsütő helyek kellemes gasztronómiai élményt jelentenek nagyobb társaságok számára is.
Újabb szolgáltatásként esküvőkön vállalnak szerepet gyönyörű lovas fogataik.