Hajlítás
Hajlítás
A feladat célja
Sok gyakorlatnál a lovat csak egyidejűleg mindkét szárral lehet fordítani (támaszkodás). Hosszú idejű nyombiztonságon alapul (egyenes irány), a kívánt lendület és később az összeszedettség is elérhető a hajlítással, ha a ló jobban ki tudja magát egyensúlyozni, amivel tehermentesíti az ín- és csontrendszert.
Végrehajtása
A hajlítás nem gyakorlat, hanem sok feladatnak az előfeltétele. Hajlításban menő ló a testének hossztengelyével egy hajlított vonalra van állítva, és ezen mozog. A hajlítás mértéke ahhoz igazodik, hogy milyen nagy az íve. Elvileg egy hajlított ló tarkóban is mindig állított, de állítás nélkül nincs hajlítás.
Segítségek
Hajlításnál a legjobb a ló hossztengelyét a tarkótól a farokig magunkban masszívnak elképzelni, amiben azonban egy elasztikus szál is van. Ennek a szálnak az elhajlításához a kezdő- és végpontot egymáshoz kell közelíteni. Csak úgy sikerül, ha a szál közepén egy ellenállás található, ami forgáspontot képez, ezzel segítve, hogy a szál meghajoljon. Lovaglásnál ez a forgáspont a lovas belső lábszára, ami a belső hevederen fekszik. Pongyolán mondva: a belső szárral lesz a ló feje befelé hozva (szál kezdete), a hátulsó lába lezárva a heveder mögött fekvő lábszárral (szál vége). Mindezt egyszerűen egy kiflihez is hasonlíthatjuk. Tehát mind a 3 komponens - belső szár, külső és belső csizma - feltétele a korrekt hajlításnak. Ha egy komponens hiányzik, a hajlítás nem lehetséges. Éppúgy kevés, ha egy extrém módon lesz kiemelve.
Gyakori hibák
Túl kevés hajlítás, hajlítás teljes hiánya, kitérő hátulsó láb, külső vállára eső ló, túl sok állítás, a ló tarkóban elferdül, túl sok belső szár.
Sajátosság
Feltétele a lókímélő lovaglásnak és sok feladatnak, a laterális mozgathatóságot segíti.
Feltételek
Ütem: *, elengedettség: *, támaszkodás: **, lendület: **, egyenesre igazítás: ***, összeszedettség: **