Izomsorvadás
Az EPM klinikai jelei (izomsorvadás)
Az EPM klinikai jelei a gyulladás, duzzanat és idegsejt kipusztulása a protozoa által okozott mezoroite-vel és meront-cal társulva a központi idegrendszerben. A legtöbb panasz az EPM-nél az ataxia (rendezetlenség), de van néhány rendellenesség az idegekben vagy megjelenhet sántítás, bénaság, gyengeség. Ez a betegség gyakran alattomosan támad, a betegség meghatározása gyakran késő és halállal is végződhet, ha kezelhetetlen. A lovak az EPM-mel mutathatnak egy rendet, mely elsődleges és másodlagos problémák lehetnek.
Az EPM klasszikus felismerése a következőkkel járhat, progresszív részaránytalan ataxia és fokális izomsorvadás. A kép fari izomsorvadást mutat. A lónak nem válik hasznára a megbetegedett lába, és ezért el kell altatni:
Idegi jelek összefüggésbe hozhatók az oldal vagy oldalak infekciójával. A fennálló idegi rendellenességek az idegsejtek sérülésének a következménye.
Elsődleges jelek
Az EPM elsődleges jelei lehetnek az idegek rendellenességei ez közvetlenül a sérülésnek nyilvánítható. Rendszerint a legtöbb klinikai jel következmény a gerincvelő és az agytörzs infekciója. A klinikai jelek a gerincvelő infekciójával társul, mely magába foglalja az ataxiát és a gyengeséget, ami gyakran a hátsó végtagoknál jelentkezik. A megviselt végtagok abnormálisnak tűnnek és a ló gyengének tűnik és könnyen elfárad az egyik oldalára (ez esetben csak az egyik végtagja abnormális). A fokális izomsorvadás szemmel látható, bárhol van, de a farizomnál jobban feltűnik. Ez alighanem a farizom izomsorvadása, amit sokkal könnyebb észlelni, mint más izomcsoport sorvadását. Általánosított izomsorvadás vagy kondíció-veszteség szintén megesik evidens részaránytalanság nélkül. Látszólagos sántítás, gyengeség, főleg rendellenes gyengeség vagy aszimmetrikus vékonyság a végtagoknál rendszerint az EPM jelei.
Agyideg rendellenes működése
Az agyideg rendellenes működésének jeleinek legalább 10%-a tartozik az EPM „ügyekhez”. Az agyidegek a fej idegei és ők a felelősük sok differenciálódott érzékelő képességnek és funkciója van a fejben, nyakban és arcban. A légúti rendellenesség, mint például a gége-hemiplegia (zihálás) vagy horkolás/hortyogás a protozoa fertőzöttsége eredménye lehet. A legtöbb lónál ezek az abnormális légúti problémák akkor is feltűnhetnek, ha nem szenved EPM betegségben, ezért vizsgáljuk meg, hogy korábban nem szenvedett-e EPM betegségben. A halántéksorvadás (homlok) vagy rágóizmok (pofa) sorvadása megfigyelhetőek.
Másodlagos jelek
Vannak további jelek, amik a másodlagos idegi problémákra utalhatnak. Ezek a jelek az izmok, ínak vagy ínszalag sérülését foglalhatják magukban. Az idegek sérülhettek, ami az ataxiából eredhet, vagy esetleg viselkedési problémák is léphetnek fel az idegek betegsége végett. A térdkalács kötöttebbé válik. Másik általános mellékhatása az EPM-nek a visszatérő fájdalom/érzékenység, mely „kemény” is lehet. A visszatérő érzékenység általában részaránytalanul mutatkozik a hátsó végtagoknál, a hátsó lábára sántíthat, melynek következménye lehet az aszimmetrikus ataxia (végtagok mozgási zavara). Lehet közvetlen következménye a protozoa-nak az agy környékén, amely az emóciót felügyeli (mandula alakú szerv), de az ilyen ló valószínűleg bizalomhiányban is szenved, vagy fájdalom társul a többi másodlagos problémákhoz.
Tünetek mozgás közben
Az izomsorvadás korai tüneteit a ló mozgása közben is felfedezhetjük. Több korai tünetet nem maga az izomsorvadás idéz elő, de ha beazonosítjuk az ilyen problémákkal küszködő állatot, azzal elősegíthetjük, hogy elkülöníthessük azokat a példányokat, amelynek komolyabb figyelemre van szükségük. Mivel a betegség előrejelzése/prognózisa általában kapcsolatban van a tünetek jelenlétével, így ez egy megfelelő szűrési módszer lehet, különösképpen, amikor egynél több állatot is érint az izomsorvadás. Az ilyen betegséggel sújtott lovak mindannyian rossz hangulat és a hátsó végtagok gyengeségének jeleit hordozzák magukon a mozgás során. A mozgás során gyakori megtorpanások, állandó fejmozgás figyelhető meg, és az állat igen magasra tartja a fejét. A hátsó végtagok gyengeségei a mozgás során úgy mutatkoznak meg, hogy nagyon nehézkesen viszi magát előre, és nagyon kevés erőt fejt ki vágta során. Ez a fajta járásmód apróbb sérülésekhez vezethet az elülső végtagokon, mint csonthártyagyulladás, sípcsonti problémák és ínszalagi problémák. A lovaknak nehézséget tud okozni, mindemellett, hogy vágtakor egy bizonyos járásmódot fenntartsanak: olykor átváltanak könnyű vágtába vagy gyakran keverik a járásmódokat. A járásmód rendellenességei az elülső végtagokon is megjelenhetnek a mozgás során. Úgy tűnhet, hogy szinte „lebegnek" az ügetés során az előre haladó hosszúlépés fázisában. Az izomsorvadásban szenvedő lovak rövid változékony hosszúlépeseket tesznek, vagy húzzák az egyik lábukat, mialatt sétálnak vagy ügetnek. Más jeleket is felfedezhetünk az állaton, attól függően, hogy milyen fizikai erőfeszítést kell a lónak tennie. A telivér versenylovak számtalan problémával szembesülhetnek a kezdőkapuból való kitöréstől egészen addig, hogy nehézséget jelenthet tartaniuk a pozíciót a versenypálya kanyarjaiban. A nem telivér versenylovak általában az ügetőkocsi egyik vagy másik szárára támaszkodnak, és ez is nehézséget tud okozni a kanyarokban. A díjlovagláson szereplő lovak esetén a tünetek akkor válnak láthatóvá, amikor laza száron vezetik őket, vagy amikor „keretben" halad. A járásmód azon rendellenességei, amelyek nem vázizomzati rendellenességből erednek, az izomsorvadáshoz kapcsolhatóak. Azokat a lovakat, amelyek ilyen tüneteket mutatnak mozgásuk során, tüzetesebben kell állatorvosnak megvizsgálnia esetleges ideggyógyászati rendellenességek után.
Izomsorvadásban szenvedő lovak rehabilitációja
Nem irányultak kísérletek kifejezetten izomsorvadásos lovak rehabilitációjára. Habár néhány ötletet átvehettek emberek rehabilitációjából, akiknek valamilyen központi-idegrendszeri problémájuk van (mint például a paralízis, gerincagy-sérülés, ...). A központi-idegrendszernek csodálatos képessége van a gyógyulásra, újranövésre, kompenzálásra. Nem mint más szervrendszerek, ha egy idegsejt meghal, azt többé már nem lehet visszanöveszteni. A bőrnek, májnak, veséknek, de még a tüdőnek is nagyobb képessége van a regenerálódásra, mint a központi-idegrendszernek. Mindazonáltal sérült idegek amelyek nem teljesen sérültek meg, képesek visszanöveszteni az axonjaikat, a szomszédos neuronok képesek átvenni a hiányzó neuronok működését. Izomsorvadásos lovak rehabilitációja magába foglalja, és fel is használja ezeket a idegrendszer-természeti jelenségeket.
Majdnem minden idegrendszer-hiányossággal rendelkező lónak jót tesz, és valójában javítja is az idegrendszerüket ha gyakorlatokat végeznek. A gyakorlatok mennyiségét és típusát a figyelt idegi jelek gyakorisága és szimmetriája határozza meg.
Severe ataxia (koordinációs-zavarok), severe debilitation (elgyengülés, súlyvesztés) vagy koponyai ideg-hiányosság (arci-paralízis, légzési- hangok, rágás vagy nyelés képességének hiánya):
Ezek a lovak veszélyesek magukra és/vagy azokra az emberekre, akik körülöttük dolgoznak. Ezért bokszban, vagy kis, bekerített kifutóban tartásuk ajánlott, más lovaktól különvéve. Ha ezeknél a lovaknál javulás nem lép fel a kezelés első 10 napja alatt, akkor NAGYON ajánlott erős gyulladáscsökkentő kezelés elkezdése, de a túlélési esély ilyen esetekben alacsony.
Lovak, amelyek közepes mértékben ataxiások, közepesen aszimmetrikusak és jó állapotban vannak:
A kocogás és az ügetés szimmetrikus járásmód, amelyek fokozatosan erősíthetik a lovak izmait, hogy a még bonyolultabb járásmódokra is képesek legyenek. Én a lóval 5 perces munkával kezdtem ügetni mindkét irányba egy kör alakú karámban vagy hosszú vonalon. A fáradtság elkerülendő, ugyanis a fáradtság velejárója lehet a sérülés, mikor a ló elveszíti a képességét a kompenzálásra (amikor fáradt a lába, a terhelést próbálja a másikra helyezni és pont e miatt sérülhet meg). Fokozatosan emeljük az időt 20 percig mindkét irányba mielőtt elkezdenénk a könnyűvágtát.
Ha séta közben a ló már biztonságos a lovagláshoz (konzultáljon az állatorvossal mielőtt bármelyik izomsorvadásos lóra ráülne), és gond nélkül lehet irányítani, akkor elkezdhet eleinte sima területen sétálni a lóval, majd enyhén lejtős földön. Amikor a ló már jól kezelhető rövid távokon fáradtság nélkül, akkor viheti nehezebb területekre (például hegyes vidékekre), hogy gyorsabban erősödjenek az izmai. Amint elkezd fáradni a ló szálljon le róla és vezesse vissza az istállóba (kézi vezetéssel). Amikor egy ló elkezd egy hasonló "edzés-tervet", nagyon fontos folyamatosan figyelni, hogy ne sántítson, az érzékenységét vagy fájdalmát. Ha valamelyiket észleli, használjon gyulladás-csökkentő gyógyszereket (az állatorvosa ellenőrzése alatt), és hagyja, hogy a probléma teljesen megoldódjon, mielőtt visszatérne az "edzés-tervhez".
Lovak, amelyek enyhén ataxiások és enyhén szimmetrikusak klinikai tünetekkel rendelkeznek:
Kocogás vagy ügetés ajánlott, fokozatosan emelve az időt 10-20 percig mindkét irányba, ez erősíteni fogja a ló izmait. Mindig kerüljük a fáradtságot, és folyamatosan figyeljük a fájdalom jeleit, a felül írottak szerint.
Mihelyt a ló az erejét és az állóképességét visszaszerezte, ebben a kategóriában úgy látszik, vagy majdnem úgy mint egy teljesen normális ló. Ha az állatorvosa normálisnak mondja, akkor normális munkavégzést követhet vele. Ne törjön le ha úgy tűnik, hogy a ló "elfelejtette", hogy hogyan hajtson végre, régebben már ismert feladatokat. Izmok és idegek átképzése korábban egyszerűen végrehajtott dolgok újratanulását igényelheti. Csak kitartás.
Más rehabilitációs ötletek:
Minden izomsorvadásos lónak jót tesz a fizikai terápia. Különösen jó hatással lehetnek a passzív hajlító gyakorlatok azoknál a lovaknál, amelyeknek merev a mozgásuk vagy könnyen görcsöl az izmuk. Ezek a feladatok "emlékeztetik" az izmokat és ínakat a megfelelő működésre. Próbálja meg váltakozva a bal- majd jobb hátsó végtagot teljesen megnyújtani ( úgy, hogy a pata a has mellett legyen), majd nyújtsa meg teljesen (tolja a ló lábát teljesen hátra.
Ha a ló lovaglás közben biztonságos, akkor ügessen vele földön fekvő rudak felett, és csináljon hajlító-gyakorlatokat, mint például a kanyarodás, körbe-lovaglás vagy a nyolcas-alakbeli lovaglás. Ha a ló nem biztonságos lovaglás közben, próbálja meg ezeket a gyakorlatokat kézzel vezetve, vagy hosszú, egyenes úton.