Ugrásváltás
Ugrásváltás
Az ugrásváltás a ló vágta közben végrehajtott lábsorrendbéli váltása, melyet a lovas segítségeire hajt végre. A gyakorlat akkor helye, ha vonalon történik, teljes lendületben, puhán és élénken. Az ugrásváltást kezdetben célszerű az átlóvonalon gyakorolni.
Az ugrásváltás segítségei:
Vágtában haladunk a rövid fal mentén, majd a sarkot elhagyva a középpont felé fordítunk. Az ugrásváltást a szárak, a testtömeg és a combok összehangolt és egy időben adott segítségeivel hajtjuk végre. A váltóponton (x) a belső (volt külső) szárral félfelvételt alkalmazunk az ellenkező oldali csípő irányába, a külső (volt belső) szár kitart. A belső szárral való félfelvétel igen rövid ideig tartson. A külső szár kitartó hatása a külső (a volt belső) lábat lendületben leköti, és ezáltal a belső (a volt külső) lábnak szabadabb teret enged az előrelendülésben. Ugyanakkor a combok szerepe is felcserélődik. Az eddigi belső comb a heveder mögé kerül külsőként, az eddigi külső comb a hevederre belsőként. A váltás pillanatában az új külső combbal egy határozottabb pattanásszerű ütést kell mérni a ló oldalára. A segítségek hatása a lebegés pillanatában érvényesül a legjobban.(A lebegés megkezdésének pillanatában)
A segítségek pontos és egy időben való alkalmazása e gyakorlat közben döntő jelentőségű. Ha az állítást nem követi a combcsere, akkor csak az elülső lábaival ugrik át a ló, ha a combsegítség megelőzi az állítást, akkor csak a hátulsó lábal váltanak. Mindkét esetben helytelen lábsorrend alakul ki, keresztben vágtázik a ló.
Itt hívom fel a figyelmet egy másik gyakori hibára. Még idősebb lovasokkal is előfordul, hogy ugrásváltáskor a felsőtestükkel túlságosan elhajlanak. Ez egyrészt csúnya másrészt káros, mert megzavarj a lovat egyensúlyi helyzetében. A cél itt is a láthatatlan segítségekre való törekvés. Türelmes munkával elérhetjük, hogy a legfinomabb segítségre könnyedén teljesíti lovunk a feladatot. Az engedelmességet – mint mindig – most is jutalom kövesse.
Mindkét kézre egyenlő mértékben gyakoroljunk, lehetőleg egyenes vonalon. Igaz, hogy hajlított vonalon könnyebben hajtja végre a ló az ugrásváltást, mégis inkább a több m,unkát igénylő utat válasszuk.
Hajlított vonalon való váltáskor ugyanis a ló könnyen eltér a vonaltól és ráesik valamelyik vállára. Ha ez szokásává válik, azt nagyon nehéz kiküszöbölni. Az egyenes vonalon való gyakorlás többletmunkája a sorozatos ugrásváltások tanításakor fog kamatozni.